Cukor nélküli nasi gyerekeknek

Az az igazság, hogy – bár még nem fogtuk teljesen fel, és nem is készültünk fel rá, de – a teljes életmódváltás küszöbén állunk. Mármint családilag.

Több okból is.

Egyrészt a gyerekeim olyan szinten vannak rákattanva az édességekre, és olyan mesterien tudják hozni a szakkönyvi cukoringadozás által irányított hangulatváltozásokat, hogy arról érdemes lenne egy külön könyvet írni. Nem ártana tehát leszedni a kölköket a szerről, mielőtt totálisan függővé válnak, de mindezt úgy, hogy ne érezzék közben magukat megfosztva valami fontostól, mert akkor még csak tovább növeljük a cukrozott majdmitmondtam… ételek csábító erejét.

Másrészt sajnos családilag hajlamosak vagyunk az ekcémára. Én gyermekként szenvedtem vele igen sokat, amíg nagymamám tanácsára be nem vetettem egy ősi praktikát. Könnyű volt nekem, csak a tenyerem volt problémás, de a legkisebb fiam gyakorlatilag az egész bőrfelszínén érintett.

Úgyhogy nagyon úgy néz ki, nincs mese, el kell hagynunk a tejes dolgokat – próbaképpen, és itt a többes szám nem az a kedves kis királyi gügyögés! Mivel még szoptatok, így én is  kénytelen vagyok áttérni tejmentes menüre. Próbaképpen, mondom, mert egyáltalán nem biztos, hogy ez a kiváltó ok, ami a bőrtüneteket okozza.. De már elhagytuk a popsitörlőket, váltottunk házi mosószerre, évek óta elhagytuk az öblítőt, helyette ecet van és mosóparfüm.

Most a tejtől búcsúzunk el… Ma kipróbáltam a rizstejet a tejeskávémhoz – legközelebb előtte jobban tájékozódom, gőzöm nem volt, hogy ez egy sokkal édesebb ízű ital, mint a tej, én meg beleraktam a megszokott gigamennyiséget édesítőből. Blöeeeeeeeeeeee! Holnap majd ügyesebb leszek, vagy átszokom a teára.

Na, de visszatérve az édességekre, fogalmam nem volt, hogy fogok tudni bevezetni olyan nassolnivalókat, amelyek egészségesek, és nem tartalmaznak semmilyen hozzáadott cukrot. Jelentem, megtaláltam, és el sem hiszem, hogy ennyire könnyű előállítani.

Ez pedig a banános zabkeksz. Ezzel már le is írtuk az összes hozzávalót, ami elsőre nagyon vonzóvá tette számomra a receptet. Én ugyanis hármat meghaladó számú hozzávalót tartalmazó receptnél már képtelen vagyok az agyamra hagyatkozni, segítséget kell kérnem, hogy elkészítsem az ételt, de ez, ez még nekem is fejből megy!

Hozzávalók tehát:

2db közepes banán

lágy zabpehely, úgy 4-5 maroknyi

 

Elkészítés: a banánt megszabadítjuk a héjától, egy tálban villával összetörjük, majd rászórjuk a zabpelyhet. Összekeverjük, majd sütőpapírra halmozzuk kiskanállal. A halmokat ellapítjuk, kekszformájúra igazítjuk. Sütőben 200°C-on 15-20 perc alatt megsütjük. Kész!

Ugyanez a keksz elkészíthető megsütött sütőtökből is, az is nagyon finom!

 

Apró praktikák: én szoktam bele almát is reszelni, raktam már bele kókuszreszeléket, fahéjat, mazsolát (ezzel vigyázni kell, mert könnyen megég), de kakaóporral is meg lehet bolondítani – persze a cukormentes, főzős változattal.

Ha nem lágy zabpelyhet vásároltunk, azt se dobjuk félre, ha délben bekeverjük a „tésztát”, az esti sütésre már tökéletesen meglágyul a legkeményebb pehely is. Próbáltam már vegyes pelyhekkel is, egyáltalán nem volt rossz.

Mondanám, hogy meddig áll el, de 24 órán belül még mindig elfogyott az összes.

Ízelítőül néhány fotó:

 

kakaós és natúr banánkekszek

sütőtökös változat sütés előtt…

… és sütés után

kissé túlsült mazsolás 🙂

A legjobb benne, hogy gyerekek is bátran segédkezhetnek az elkészítéskor, igazi esemény lett nálunk a kekszsütés, amit bármikor elkezdhetünk, ha kedvünk szottyan hozzá.

És a legfontosabb: az enyémek imádják! Bár nem ropogós, mint egy igazi keksz, mégis helyettesíti számukra a bolti rágcsálnivalókat, én pedig nyugodt szívvel gyártom tepsiszám a karikákat.

Jó étvágyat!

Ha egyéb cukormentes nasit is kipróbálnátok, keressétek fel az időtetrisz-blogot, de sok más érdekes dolog is vár ott még rátok!