URSULA

Lassan járj...

Az utóbbi hónapok (jó, ne kerteljünk, egy év) húzós tempója után hirtelen rádöbbentem, hogy nem jó úton járok. Van ez így, amikor az ember egyszerűen csak megvilágosodik, és – jó esetben – a tettek mezejére lép. Imádok blogot írni, és imádom az Ursulát, de amikor egy általam csodált, és szerintem iszonyatosan teherbíró vállalkozó barátnőm azt […] Tovább

15+2 idióta szülő

Ha már mutattunk béna terhesfotókat, ne maradjon ki az a rész sem, amikor a gyerek már megszületett, de az anyjának-apjának egy szikrányival sem lett több agya. Oké, a játszótéren én is szoktam telefont pötyögni, de biztos, hogy nem akkor, amikor egyszerre két gyerekem ül a hintában, arra várva, hogy lökjem. A többiről nem is beszélve… Tovább

Anyák, akiket már senki sem ünnepel

Ha már például vettük a connecticuti anyák mozgalmát, ne feledkezzünk meg arról, hogy nem egészen másfél évvel ezelőtt éppen ebben az államban gyászoltak húsz kisgyermeket, akiket egy ámokfutó lőtt halomra a saját osztálytermükben. Egy látszatra teljesen átlagos, fiatal fiú, akinek – ebben egészen biztos vagyok – az anyja egészen más sorsot szánt. Sajnos az ilyen […] Tovább

Te bocsánatot tudsz kérni a gyermekedtől a hibáidért?

Hányan vagyunk, akik a szüleink, vagy egészen határozottan anyánk számunkra borzalmas nevelési elvein mormogunk és bosszankodunk?  Hány anya van köztünk, aki felnőtt lányát figyelve folyton kritika alá vonja annak minden egyes döntését, lépését, véleményét? És ezt a kritikai tekintetet látva, hányan fordulunk a gyerekünk felé a kelleténél nagyobb indulattal, mert előre sejtjük, hogy már megint […] Tovább

Lehetnék jobb anya?

Olyan ritkán beszélünk arról, amikor büszkék vagyunk. Mi anyák. Valahogy nem elégszünk meg azzal a társadalmi nyomással, ami amúgy is rajtunk feszül, hogy az anyaság mellett kiegyensúlyozott nők, kívánatos feleségek és tökéletes háztartási alkalmazottak legyünk, mi  még a „főállásunkban”, az anyaságban is szeretjük inkább a hibákat észrevenni. Jó, nem mindenki, de sokan igen. És én […] Tovább

Nekem igazi férfi jutott!

Azért én örülök, hogy van, aki nem csak némán bólogat, vagy ingatja a fejét a monitor előtt, hanem megírja, hogy igenis vannak még igazi férfiak, nem is kevesen. Catherine is így tett. Éljenek az optimista posztok! 🙂 Mindig is tudtam, hogy szerencsés vagyok a férjemmel. Igazán jól választottam sok-sok évvel ezelőtt. Saját magam, és az […] Tovább

Már születése előtt tudtam, hogy el fogjuk veszíteni

Jucuska kérésünkre megírta kislánya, Réka rövid, ám de annál megrázóbb történetét. Jucuska tartott tőle, hogy ezzel a történettel beárnyékoljuk a közelgő ünnepet, de én úgy érzem, hogy az alábbi sorok közelebb visznek bennünket az ünnep elfeledett, igazi jelentéséhez. 2010. őszén kezdődött a történet, amikor is szerencsés rövid próbálkozási időszak után teherbe estem második gyermekünkkel. Nagyon […] Tovább

Tudnál dönteni a magzatod élete felett?

Liza egy olvasott cikk és egy látott videó kapcsán töprengett el azon, vajon lehet-e dönteni élet és halál felett, és vajon a döntés pillanatában fel tudjuk-e mérni, hogy milyen következményekkel kell számolnunk, akárhogyan döntöttünk is…    A munkám során sokszor látok testi és szellemi fogyatékos gyerekeket, és gyerek-felnőtteket. Néha beszélek pár szót a szülőkkel is, […] Tovább

A nagy lakcímtrükk

  Amikor hetekkel ezelőtt azt olvastam, hogy egy kedves politikusunk megelégelte a kiskapukkal játszmázó óvodai jelentkezéseket, és szigorítani szeretne az óvodai felvétel jogszabályozásán, miszerint csak az a gyerek legyen felvehető a kiszemelt intézménybe, aki valóban, életvitelszerűen tartózkodik az adott óvoda körzetében, máris tudtam, hogy aknamezőre tévedtünk. És valóban, azóta kommentek százait olvastam el, és az […] Tovább

Először az elvek, azután a gyerek!

Mielőtt gyerekünk születik, világosan látjuk, mit hogyan fogunk csinálni. Tökéletes napirendet, fejlődési ívet, előmeneteli tervet készítünk leendő gyermekünk számára. Azután ő megszületik, és a legtöbb elképzelésünk megbukik, vagy azért, mert kiderül, hogy úgy baromság, ahogy van, vagy azért, mert egyszerűbb az élet, ha néha engedünk. Nézzük az én listámat: – Nem néznek rajzfilmet, pláne nem […] Tovább

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLCafé oldalra!