Megkaptuk első olvasói levelünket Andreától, aki a MILF-es cikkben felvetett kérdésre reagált, arra, hogy anyának és vonzó, szexi nőnek lenni lehet, vagy kell-e egyszerre. Andrea üzenete viszonylag radikális. Ha van gondolatotok a levéllel kapcsolatban, ne habozzatok, kommenteljetek!
„Sziasztok!
Bevallom, már régóta el akarom mondani, amit most leírok.
Olvastam a posztotokat, és még néhány másikat az anyasággal és nőiességgel kapcsolatban, és kezdem azt gondolni, hogy a világ nagyon rossz irányba halad. A többség véleményével úgy tűnik, soha nem fogok egyetérteni. Én ugyanis úgy gondolom, túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek manapság arra, hogy egy nőnek hogyan kellene kinéznie és viselkednie, miután anyává válik. Erről persze nekem is van véleményem, csakhogy kicsit más, mint amit szerintem a média sugall, hiszen mindenki állandóan azzal foglalkozik, hogyan is állítható vissza a nő teste szülés után, hogyan lehet vonzó megint, és milyen krémet kell magára kennie, hogy feszes maradjon a bőre.
Ezzel szemben én nem hiszem, hogy kisgyerekes anyáknak azon kellene gondolkozniuk, hogy mennyire vonzóak más férfiak számára, akik nem is hozzájuk tartoznak, sőt, hogy azon kellene rágódniuk, hogy felvesznek-e magassarkú cipőt vagy nem, kell-e még egy arcpakolás, és különösen felháborítónak tartom, amikor azon lamentálnak, hogy feszes-e még a mellük vagy a fenekük, mintha tényleg az lenne a szempontjuk, hogy hogyan csábíthatnak el férfiakat. Felháborítónak tartom az ebben a témában írt korábbi cikketeket is, mert egy anya feladata az, hogy a férjének tetsszen, és másoknak ne, de ezt ne trükkökkel érje el, ruhadarabokkal, hanem odaadással, figyelemmel és szeretettel.
Én a férjemmel egy egységet alkotok, és nem gondolom, hogy más nőket figyelne csak azért, mert rövid a szoknyájuk, ahogy engem sem érdekelnek más férfiak rajta kívül. Három gyerekünk van, és remélem, lesz még néhány. Úgy gondolom, legfőbb feladatom, hogy a gyerekeimet ellássam, emberré neveljem, megtanítsam őket az igazi értékekre, nem pedig az, hogy riszáljam a fenekemet az utcán. Az óvodában is látok olyan anyukákat, akik bejönnek tűsarkúban, kirakott mellel, mini szoknyában. Most komolyan, mit gondolnak magukról? Szerintem egy nő a házasság előtt azért nem kezd el kurválkodni, mert még ártatlan, utána pedig azért nem, mert már férje van. Ilyen egyszerű az egész. A szüleim is így élték végig az életüket boldogan, egymással megelégedve, és a külsőségekkel kevésbé törődve, és én is így élek a férjemmel. Remélem, a gyerekeim is ugyanezt folytatják, erről igyekszem gondoskodni, amikor nevelem őket.
Tudom, hogy szembe megyek a trendekkel, de egy nő dolga az, hogy gyereket szüljön, egy anyáé pedig az, hogy gondoskodjon a férjéről és a gyerekéről. Az a férfi, akinek a külsőségek számítanak, ennek vagy annak a testrésznek a nagysága, kicsisége, a rúzs színe meg a szemfestéké, régen rossz. Soha nem szülnék ilyennek gyereket.
Valójában ez egy egyszerű történet: rendesen kell élni, amíg megtalálod az ideális férfit, utána pedig rendesen kell élni, mert már megtaláltad. Ennyi az egész.
Csak annyit mondhatok: fiatal anyukák, ne legyetek kurvák!”
Nem szokásom ilyet mondani, de kedves blog író, kérlek, inkább ne írj és ne is szülj több gyereket, mert csupa buta ember lessz. Senkinek nem mondanák ilyet, de te lekurváztál minden valamit is magára adó nőt. Szerintem neked nem az a bajod, hogy szerinted kurvák, hanem te egy önértékeléssel küzdő nő vagy. Irigyled őket így a legjobb módja ha másokat kritizász. Nem szültem még, de tervezzük, mindig jó kinézetű nő voltam és szándékomban áll annak is maradni, ha ez kurvaságnak számít, hat legyen. De nem hiszem, hogy egy jött-ment, kizárólag szaporodásra képes egyén elítélhet bárkit csak azért mert ő ronda. Nem kívánok névtelenül véleményt mondani, amit mondtam jogosnak és korrektnek tartom és hiszem, hogy szégyelned kellene magad ezért mert elítélsz másokat külsejük miatt. Ebből is látszik mennyire sekélyes és buta ember vagy.
Kellemes gyereknemzést és jó trampliságot kívánok
Abszolút egyetértek az előttem szólókkal (bár nincs gyerekem:)) de és viszont a másik véglettel már nem, mikor egy ismerősöm felesége arra volt büszke, h. egy dekát se hízott a terhessége alatt, sőt fogyókúrázott!!!! és igenis tzcentis sarkokn és testre tapadó miniruhában billegett ki a szülőszobáról…..és és utána csodálkozott h. miért nincs teje – bár sztem szoptatni se akart, mert odalett volna a plázacicás megjelenése….Na most a babájuk (kislány) ari meg minden, de tudjátok hogy nézett ki, mikor rendes időre (!) megszületett: mint egy etióp éhező anyának a göthös kisbabája – számomra egyenesen szörnyű volt…és nem az újszülöttsége folytán, hanem egyszerűen lesírt róla, h. nem kapta meg az anyaméhben a megfelelő táplálékokat! És utána sem akart rendesen fejlődni pár hónapig, egyszerűen nem hízott, pedig azt hiszem kéne, nemde? ez tavaly volt, talán mostanában kezd sztem olyan normális kisbaba kinézetet ölteni…és a legundorítóbb ebben az volt, hogy nem azért mert ne lett volna pénzük etetni vagy ilyesmi…apuka vállalkozó (egyébként kedves jó ember csak bepalizható), anyuka, na az amiról sztem az az Andrea írt – megfogta a gyerekkel, de semmiről sem akart lemondani érte, pláne nem a testéről…..na ez a másik véglet! ez se felejtsük….
Komolyan nem hittem volna, hogy egyszer regisztrálni fogok ide, de ezt muszáj kommentálnom. Elég fiatalon szültem, jelenleg huszonhat éves vagyok, van egy hat esztendős kislányom.
Én sok időt töltök a külsőmmel. Havonta járok fodrászhoz, kozmetiksuhoz, porcelán műkörmöm van, az esetek többségében lakkozva. Napi fél órát babrálok a hajammal, sminkelek, imádom a divatot és sokat vásárolok, a cipőim többsége húsz centis. Rengeteget sportolok és a mellemet is plasztikáztattam.
Amikor hirtelen anya lettem, még úgymond nő sem voltam. Nekem a külsővel való törődés segített megőrizni az első, kritikus hónapokban saját magamat. Nem tudnék slamposan élni, a férjem és a gyerekem látná a kárát. A külsőmmel való foglalkozás a személyiségem része.
Azon kívül, hiába szeret nagyon a férjem, ő sem díjazná, ha elhanyagolt, csakagyerekessemmimas anyuka lennék. Ő nem egy jetit vett feleségül, hanem egy NŐT. Csak mert anyák vagyunk, nem adhatjuk fel a korábbi életünket, nem szabad mindent eldobni a gyerek érdekében – mivel ez a gyereknek kegkevésbé sem érdeke! Mondja már el nekem valaki, miért jobb a gyerekemnek, ha bányarémként nézek ki? Hiszen akkor sem a férjemmel, sem magammal nem lenne jó kapcsolatom. Csak mert a férjem a férjem, az nem azt jelenti, hogy örökké is kitart mellettünk, bármennyire is tunyák vagyunk! Semelyik férfinek nem álma egy csúnyuló házisárkány.
Másrészt pedig, kedves Andrea, te – és nem én, a divatmániás – neveled a gyerekeidbe a külsőségek fontosságát, ami helytelen. Gondolkodj el ezen, és ahelyett, hogy ismeretleneket szidsz, inkább vedd észre, hogy kritikán alulian viselkedsz. Akkor sincs jogod engem lekurvázni, ha anyszült meztelenül állnék ki a Lánc-hídra. Nem a közéokorban élünk, az Isten szerelmére!
Na jó….a bejegyzés megalkotójának üzenem,hogy gondolja át ezt még egyszer….Csak gondolj bele abba,hogy ha te még 10 év múlva is szeretnél a pároddal aktív nemi életet élni….nem az ebédre megfőzött husika fogja felizgatni,hanem te.Nem az hogy milyen anya vagy,hanem hogy mennyire tudsz szexi lenni….egyébként is szerinted egy férfinak miért volna kötelessége elfogadni hogy a feleségéből 2 gyerek után egy sütigatyós lamantin lett?És az önkritika?Bocsi de ha én egyszer eljutok a család alapításig,igenis adni fogok magamra,rendbe szedem utána a testem amennyire lehet és nem fogom megvetni a csinos,kcisit többet mutató ruhákat,mert nem abból lesz jó anya aki zsákruhában és lófarokba kötött hajjal jár…és a NORMÁLIS,helyes értékrenddel bíró embereknek igenis szüksége van mások elismerésére,ez nem kurválkodás,de csessze meg igenis szebbé teszi az ember napját ha valaki mosolyogva hosszabban elidőzik őt nézve,vagy utána fordul az utcán….az meg hogy a férjed nem néz más nőket……hűűűű de nagyon el vagy tévedve….vagy a papucsod aki retteg minden szavadtól vagy biza megnézi a szép lánykákat az utcán…az más kérdés hogy elmondja-e….de az hogy valaki anya lett,nem azt jelenti hogy ő maga megszűnik létezni és mint a gép az egyetlen programozott feladata a gyerek ellátása és nevelése,attól még az anya ugyanúgy ember.És tudod ha te szeretsz valakit akkor mindent megteszel azért hogy a kedvében járt.Ha tetszik,ha nem minden,ismétlem MINDEN férfi farokkal gondolkodik,egy pasit a hasán és a nemi szervén keresztül lehet megfogni és megtartani.Lehet hogy így is elfogad,de más elfogadni valamit meg más az amikor odáig van valamiért….Na és zárásként még valami:a Google a barátod,keress rá mit jelent a “kurva” kifejezés és anya létedre mélységesen szégyelld magad hogy ennyire gyerekes és buta vagy!
Kedves Andrea! Bár még nem vagyok anyuka, de tervezzük a párommal a gyerekvállalást, úgy hogy 20 éves vagyok. Nem hiszem, hogy azért mert korán megtaláltam azt, akivel meg szeretném tenni ezt a lépést, és ráadásul az anyagi helyzetünk is megengedi, hogy ne nyomorba szüljek, azért ezentúl csak és kizárólag az anyaságnak kell majd magam alárendelnem. Azért, mert nő vagyok, mert a párom párja vagyok, és ezek a szerepek az anyasággal nem fognak törlődni. Nem szeretném ha a lányom azt látná, hogy anya nem figyel magára, hogy mártírként jön-megy a világban, és sóhajtozva mondogatja, hogy látod lányom, érted a macinacik és szakadt pólók világát is vállalom. Azt szeretném, ha azt látna, hogy az anyukája jól érzi magát a bőrében, magabiztos, és tetszeni akar az apjának…mert hogy készül majd el a kistesó, ha páromnak nem lesz gusztusa ahhoz, hogy hozzám nyúljon? Tudod, én megértelek, te tipikus példája lehetsz az ősanya archetípusának, és örülök, ha ebben megtaláltad önmagad, de mások vagyunk, és ahogy én nem szóllak le azért, mert neked ez az életed, addig te se kritizáld a többit, mert máshogy gondolkodnak…attól még egy csini nő is, lehet a gyerekeire odafigyelő, jó anya, ha hetente eljár pilatesre, és van műkörme 🙂
Soha nem kommentáltam még semmit, de ezt a cikket képtelen vagyok szó nélkül hagyni. Fél éves a kislányom, szoptatom, tudok főzni és meg is teszem minden nap. Ugyanakkor vékony vagyok, vékonyabb, mint szülés előtt, szívesen hordok rövid szoknyát, mert a férjemnek tetszik, magas sarkút, mert a lapos cipőben fáj a derekam. Ezért kurvának számítok?! Ha igen, akkor szerintem is nagyon rossz irányba halad a világ…
Attol meg,hogy egy nö anyaszerepbe kerül,a nöi szerepe nem szünik meg,ahogyan az apaknal sem a ferfi szerep. Amikor a hazaspar melegitöben,zsiros hajjal,egymast apusnak es anyusnak szolitva tölti napjait a TV elött,akkor bizony van baj…
A ket szerep nagyon jol eldegelhet egymas mellett. Nem kell tüsarkuban tipegni a gyerekert az oviba,de a ferjjel etteremben vacsorazni sem farmerban es poloban kell. Mindennek megvan a helye.
Ketlem,hogy barmelyik ferfi narancsbörös,logo mellü feleseget szeretne az oldalan tudni. attol meg,hogy ferjhez mentel,nem kell elereszteni magad, hogy oke, megvan a ferj meg a gyerek,mostmar abba lehet hagyni az edzest es lehet zabalni,ugyis szeretni fognak. Lehet,hogy szeretni fognak,de ha a heti egy unalmas szexet felvaltja egy csinosabb,fiatalabb,szenvedelyesebb nö,azon nincs mit csodalkozni. (ez sem megoldas,söt,undorito dolog a megcsalas,de remelem mindenki erti,mire celzok.)
Egy ferfinak nem a mell merete vagy a ruzs szine szamit,hanem az,hogy a nö,akivel el,magabiztos legyen es kivanatos.
Ebben az egeszben csak a lekurvazas a felhaborito,nem tudom,miota kurva valaki,aki igenyes es jol akar kinezni. Hatalmas fogalomzavarban szenved a leveliro es öszinten sajnalom valahol legbelül…
,,de egy nő dolga az, hogy gyereket szüljön” ettöl a mondattol nagyon kinyilt a bicska a zsebemben.. Senkinek nem DOLGA szülni,majd szülök,ha akarok vagy ha megtalaltam azt,akinek akarok,emellett legyen karrierem,vagy legalabb egy munkam,amit szeretek es ne a tüzhely mellett töltsem az egesz napomat. nem a 18. szazadban vagyunk es nem is a Közel-Keleten…
bár, az is lehet, h ez az andrea nem is élő nő, csak minket akarnak kicsit szóra bírni, kellünk vmi felméréshez v mit tudom én…
Sziasztok.
Vhol Andreát is megértem, de én ha férfi lennék, nem örülnék neki, ha a feleségem a gyerek után elhízna, az szerintem igénytelenség, ha a feleség szülés után le van lakva.
miért kéne neki rossz alakú, és fakó lenni, csak mert szült?
szerintem lehet h kicsit irigy is a jó testű anyukákra xd
én belehalnék, ha úgy néznék ki, mint egy anyahajó, és nem lennék kifestve egy kicsit, tökmindegy, hogy hová indulok éppen.
nagyon sok az igénytelen, elhízott, ápolatlan nő, aki már nem ad magára, nem azt mondom, hogy mindenki nézzen ki úgy, mint a divatlapban, de valljuk be, h vhol mindenki álma ez, hogy jól nézzen ki, aki mást mond, az hazudik xd
igen, ez időbe kerül, és energiába, de például nálam az dominál, hogy ÉN jól akarom érezni magam a bőrömben, és MAGAMNAK szeretnék elsősorban tetszeni, mert ha tetszek magamnak, és ilyen állapotban felszállok a buszra, akkor látszik rajtam, h jól érzem magam, nah és ennek végösszege, h jó ránézni egy nőre.
az,hogy más is megnéz, csak hab a tortán, annak meg nagyon kell örülni, mert nagyon jó érzés, ha elismerik, ha éppen aznap jól nézel ki, és kész! 🙂
EGY NŐ LEGYEN NŐ ! 🙂
az anya csak egy szerep.
attól még én jól akarok kinézni a munkahelyen, a buszon, vagy tök mindegy, hol….
és ez nem kurvás. ez igényesség. kurvás az, ha lefekszik mindenkivel, vagy állandóan húzza a pasikat.
mondjuk, a kirakott melleket én is utálom, azt tényleg csak a férjem nézze, de, olyan szépen fel lehet öltözni, h legyen csinos, nőies, diszkrét is egyben, amugy meg, a pasikat az vadítja meg igazán, ha csak sejteti a ruha h mi van alatta, de ez már egy másik blog :))))
Szerintem más dolog a kurválkodás, meg az igényesség, kedves Andrea! Nem gondolom, hogy attól még, mert valakinek gyereke van, garbóba meg melegítőbe kell lennie non-stop, meghogy ne legyen saját magára 20 perce, hogy feltegyen egy arcpakolást, vagy feldobjon egy kis púdert, ha az esik jól neki. A gyerek sok időt elvesz, de ha valaki jobb anya lesz attól, hogy szán magára egy kis időt, és olykor kirittyenti magát, és ezáltal kiegyensúlyozottabb lesz (pl. nem érzi magát minden nap egy leamortizált szénakazalnak, nyomasztó lehet :/), akkor én azt mondom, csinálja. Attól nem lesz valaki jobb anya, hogy büfifoltos kinyúlt pólóba megy le a boltba. Jó ez is a másik véglet, de kb. ezt szűrtem le ebből az írásból. És mivel nő vagyok, igenis szeretnék mindig jól kinézni, és ez nem egyenlő azzal, hogy “riszálom a seggem” vagy hogy egész álló nap a tükör előtt állok. Egy jó férj pedig szerintem megérdemli, hogy jó nője legyen. Ennek a nőnek szerintem van valami becsípődése, ki az aki ennyire erőszakosan nem akar tetszeni a férjének? XD
Olvasom itt a kommenteket (meg ugye a posztot is pár napja), és nem értek semmit. Mért vagyunk mi nők ennyire kritikusak egymással? Nekem a poszttal sem az a bajom, hogy Andrea az anyaságban és a feleség-szerepben megtalálta magát, hanem hogy ítélkezik. De ugyanúgy ítélkeznek a csinos anyukák, jön a slampos nő szöveg… Őszintén, nem mindegy? Nekem vannak “csinos”, feltűnőbben öltözködő barátnőim, ismerőseim, és slamposabbak is (nem egyenlő ápolatlanság). Mi van, ha valaki 2-3 gyerek után mer nem akar beleférni az esküvői ruhájába? Ha nagyobb a fenekem, mint 20 évesen volt, már slampos és igénytelen vagyok? Ugyanez fordítva: ha valaki sportol, fontos neki a külseje, már rossz anya és kurválkodik? Á, nem értem magunkat…
Egyetértek a nagy többséggel, miszerint attól, hogy gyerekem van, nem hiszem, hogy nem lehetnék szexi.
Ha saját magammal úgy vagyok harmóniában, hogy passzolós farmert veszek fel és magassarkút, ebben érzem jól magam, miért ne tenném? Az, hogy megnéznek, ezzel együtt jár? Mindenkinek lesütött arccal kellene járni, hogy nehogy..?
Másrészt meg milyen példát mutassak a kislányomnak, ha azt látja születésétől, hogy úgy öltözködök, mint a tipikus (!) amerikai nők: élére vasalt, két számmal nagyobb nadrág mell alá felhúzva, ing behúzva, kényelmi cipő és harmincpár évesen őszülő haj????
Az miért baj, ha szeretnénk feszes feneket?? Talán a te férjed nem szerette fiatal korodban, hogy feszes volt? Dehogynem, csak most már nem mondja neked 🙂 Attól, hogy anya lettem, még igenis jár nekem is, hogy jól nézhessek ki, mert ha feszes a fenekem, valószínű teszek érte, tehát edzett vagyok és ezzel remélhetőleg egészséges. Hogy vegyem rá a gyerekem később, hogy edzen, ha én nem teszem és megelégszem azzal, hogy most már ilyen..löttyedt, DE jó anya vagyok?!
Végezetül pedig egy nagyon jó mondat, amiben minden benne van: “I’m every woman..”
Szerintem a posztolo a szelsosegesen “noies” anyukakrol ir. Amikor valaki terhesen, nagy pocakkal is fenekig ero, hasig dekoltalt ruhaban, platformos tusarkuban vegzi a mindennapi teendoket es harsogja, hogy ez a merce, igy helyes, ilyen egy noies anyuka. Mikozben a noiesseg nem abban merul ki, hogy ukran prostitualtnak kell oltozni. Az igenyesseg teljesen oke es a csinos ruhak is. De az meg a masik veglet, ha elfeledkezik valaki arrol, hogy edesanya es sztripperkent jelenik meg barhol, barmikor.
Ezt valóban nem lehet szó nélkül megállni! 21 évesen lettem anyuka, akkor vállaltuk az első gyerekünket. Most nehogy már csak mert anya lettem gyorsan vegyek fel apa-pólót, tundrabugyit, mackóalsót és úgy éljem az életem! 8 hónapos volt a fiam, amikor azt éreztem, hogy még egy nap a súlyfeleslegemmel és belehalok. Nem azt akarom, hogy a gyerekem úgy nőjön fel, hogy anya egy slampos, lelakott nő, hanem igen is egy jó nő legyen az anyja, legyen igényes a nőkre. Most jobban nézek ki mint valaha, mert így érzem. A külvilág is megerősít ebben és nagyon büszke vagyok arra, hogy fiatal és szexi anyuka lehetek. Igen is, kell, hogy valamivel kirántsam magam a szürke hétköznapokból, ez pedig a saját külsőmmel való törődésben találtam meg. Most tervezem a rendszeres testmozgás bevezetését, mielőtt rágyúrunk a kistesóra. Jajj, és egy kis olaj a tűzre! Utálom az olyan anyákat, akik miután megszületik a gyerekük levágatják a hajukat. Ez a legalja az egésznek, amikor elanyukásodik valaki, hogy már feladja önmagát azért hogy 2 percet megspóroljon a napjából. Tudjátok, én csak a fiam születése után kezdtem növeszteni a hajam, most derékig ér. Erre is igen büszke vagyok… vagy most szégyellnem kellene magam???
Nem értem, hogy ha csak a családoddal foglalkozol teljes erődből, akkor miért veszed észre a szexi anyukákat? Foglalkozz magaddal és ne irigykedj azokra,akik anyukaként, feleségként és szexi, vonzó nőként is megállják a helyüket! Az a nő aki nem akar tetszeni, szerintem nem is nő! Nekem legalábbis kell a visszajelzés mind a férjem, mind a környezetem felől, ízig-vérig nő vagyok, de ettől még nem kurva!
Nem vagyok nagy kommentelő, de ezt nem bírom megállni szó nélkül.
Miért fáj a cikk írójának, ha egy nő össze akarja és tudja is egyeztetni az anyaságot a jó kinézettel? Én elfogadom, hogy ő elsősorban és kizárólag anya, így érzi jól magát – ha tényleg így van – , de én meg úgy érzem jól magam, hogy nem csak anya, de nő is vagyok. Fontos szempont, hogy két gyerekem mellett dolgozom már, emiatt sem hanyagolhatom el magam, mert bár a munkaköröm elsősorban az eszemet kívánja meg, de lássuk be, egy slampos, elhanyagolt anyának akármilyen belső értékei vannak, nem biztos, hogy egy tárgyaláson meggyőző lesz kizárólag csak az esze… :-O
Aki megteheti, hogy nem dolgozik munkahelyen, hanem gyermeket nevel – ami tudjuk jól, ugyanolyan munka, nem leszólni akarom – annak nyilván nem olyan fontos a külső. Nekem egészséges mértékben igenis az – munkától függetlenül!
És bár miniszoknyát nem viselek, a dekoltázsom is visszafogott, de pl. tűsarkút hordok, és alapvetően rendszeresen nőiesen öltözködöm, és akkor mi van? Ettől még kéretik nem k…nak titulálni…
Érdekes, bár a belső értékeket tartjuk mi is fontosnak, mégis kapok dicséretet a férjemtől olyankor is, amikor csinosan fel vagyok öltözve, és látom a szemén, hogy büszke rám, amiért úgy nézek ki, ahogy. Azért neki is jólesik, ha harmonikus a látvány, ha nem is folyamatosan, mert nyilván én sem nézek ki mindig úgy, mint akit skatulyából húztak ki. Meg nyilván mérlegelem a helyzetet, játszótérre természetesen sportosan megyek, meg úgy általában ha a gyerekeimmel vagyok, kényelmesen és célszerűen öltözöm.
A cikkel az a legnagyobb problémám, hogy a szerző nem csak leírja, ő milyen elveket vall, hanem elég megfellebezhetetlenül elítéli azokat, akik nem így tesznek. Ezt kár volt. Mert szerintem egy nőnek nem kizárólag a gyerekszülés-nevelés a dolga. Mármint nem kell, hogy mindenkinek az legyen. Találja meg mindenki a neki való szerepkört, öltözzön-éljen úgy, ahogy jól érzi magát, és ne ítélgessen el mást, amiért nem hozzá hasonlóan él…
Elviekben abszolút egyetértek azzal, hogy mások vagyunk és mindenki máshogyan fogja fel az anyaságot. Én egyik végletet sem képviselem. Megteszek mindent azért, hogy csinos legyek, mert bizony a férfiak már csak férfiak. De nem viselkedek és öltözködök úgy, mint egy tinilány.
Azt is abszolút elfogadom, hogy a bejegyzés írójának mások a preferenciái. Nincs is ezzel gond.
Nekem egy mondat nem tetszik: “Szerintem egy nő a házasság előtt azért nem kezd el kurválkodni, mert még ártatlan, utána pedig azért nem, mert már férje van.” Én a házasság előtt sem kurválkodtam, pedig nem voltam ártatlan, és most sem azért nem teszem, mert férjnél vagyok. Mintha itt valami nem stimmelne…..
Én mindenesetre nem szüntem meg nőnek lenni, attól, hogy anya lettem, egész jól össze tudom egyeztetni a két szerepkört 🙂
A férfiak házasság után is vizuális lények. Sőt, attól, hogy a férjünk, még pontosan ugyanannyira vizuális, mint a többi férfi. Vagyis ugyanúgy szeretné csinosnak látni a feleségét. Attól, hogy gyerek van, még nem (szabadna) megszűnni nőnek és férfinak lenni (nyilván más lesz már a gyerekkel a családban). Ha a férjünknek tetszünk, akkor bizony más férfiaknak is tetszeni fogunk, akár akarjuk akár nem. Ezt nem lehet különválasztani, hogy csak a férjemnek tetsszek… Még akkor, is, ha mást mondanak, bizony igényük van a csinos asszonykára.
Akárki akármit mond, a szex fontos, és ha nem tetszik nekem a párom, akkor nem fog működni. Ha pedig a szex nem működik, a kapcsolat sem működik. Szexről beszélek, pontosabban szeretkezésről, és nem “gyerekcsinálásról”.
Nem utolsó sorban, magam miatt is jó, ha adok magamra, a külső számít (nem a szépség!), akármennyire is tiltakozunk ellene.
Nyilván nem fogunk ugyanúgy kinézni, mint 18 évesen, idő sincs már annyi, mint amikor még nem voltak gyerekek. Az sem cél, hogy kirakjunk mindenünket. De van középút.
Hát sajnálom Andreát…. kisgyerkes anyuka vagyok és nekem nagyon fontos /meg a férjemnek is persze/, hogy még mindig csinos, vékony vagyok. Nem hanyagolom el magam és kívánatos vagyok még lámpaleoltás nélkül is.
Szerintem neki is fontosnak kellene lennie ezeknek a dolgoknak. Szerintem ez is gondoskodás a férjről 😉
úgy látom Andreának elgurult a gyógyszere. hogy kéne, ha valaki szül, többé már ne nézzünk ár nőként? nem lehet, hogy csak egy csinoska szomszédasszony verte ki a biztosítékot, és mondjuk megnézte magának Andrea férje???
Szerintem az igazság félúton van! Persze nem lehet mindenkinek igaza… Kinek a pap, kinek a papné… stb. Ezt azért el kellene fogadnunk, és nem zavarba jönni azért mert egy anyuka többet tesz ki magából , mint amit mi kitennénk. És attól még senki nem követ el bűnt/félrelépést, hogy szexisen néz ki. Neki csak ilyen a stílusa, emellett lehet hogy szuper jól neveli a gyerekét és imádja a férjét! Nem látunk be a minden miniszoknya mögé!
attól mert valaki szült még nézzen ki normálisan. de szerintem is szerepzavarban élnek néhányan, az oviba pl. szerintem nem olyan fontos, hogy femme fataleként szupermini szoknyában érkezzen, de láttam már példát, hogy hasonló anyuka kifejezetten rámozdult a 19 éves judóedzőre. az meg inkább vicces, csak hogy a milf-re is reagáljak…
én azért érzem azt a problémát, amit Andrea feszeget. mikor megszületett a kislányom, azt éreztem, hogy ha megfeszülök sem tudok eleget tenni az elvárásoknak, s pont utolsó volt, hogy szexin nézek -e ki, és engem is bosszantott ez az elvárás. lassan az is az igényességhez tartozik, hogy szoptatás után csináltasd meg a melleidet, mert egyébként elhanyagoltnak fogsz tűnni logó dudákkal. de fordrászhoz sem jutok el olyan gyakran mint szeretném.
Szerintem semmi baj nincs vele, ha valaki tetszeni akar a férjének, ne adj Isten másoknak is. Az sem árt, ha a férj is tetszik a feleségének. Elégedett és boldog gyereket úgyis csak elégedett és boldog szülő tud nevelni. Szóval, ha attól érzi jobban magát az ember, ha szép a melle és a bőre – márpedig ettől, hogy is ne érezné jól magát valaki -, akkor foglalkozzon vele nyugodtan. 🙂
Óh, te jó ég 😀
Jézus tutira, de hogy ő plagizálta-e, azt nem tudom 😛
Én itt nagyjából házigizda vagyok, úgyhogy én visszafogom magam, de azért lenne véleményem…
Mondjuk jó, aláírom, mikor az anyuka egy szál géz ruhában, tangában kepeszkedik a játszótéren, vagy leül a homokozó szélére, és kilóg a feneke, akkor azért tudok nyűgös lenni, főleg, ha vannak kint apukák is.
Mondjuk én meg van, hogy szoptatok, de akkor takarom magam, vagy elfordulok, úgyhogy nem ugyanaz, puntkum!:)
(elvitázom én magammal is :P)
Á, szerintem nem sok komment lesz. Mi lehet erre írni? 🙁 (“Ne ítélj, hogy ne ítéltess”, ki is mondta? :S)
hátööö… én nem voltam ártatlan a férjem előtt se (mármint volt, amikor voltam, de elmúlt :P), attól még lehetek rendes feleség?…
Egyébként örülök, hogy pont ilyen szélsőséges véleménnyel kezdünk:)