Mintha csak a múltkori, környezettudatos életmódot is érintő posztunkra válaszolt volna Csibe, aki összegyűjtött blogjában két és fél tucat környezetkímélő ötletet, amit a hozzám hasonló kezdők is aránylag egyszerűen bevezethetnek életükbe.
Tántoríthatatlanul hiszek abban, hogy ha a gyerekeimet arra nevelem, hogy óvják a természetet, és ne pazarolják a Föld erőforrásait, akkor ezzel is erősítem bennük, hogy a világon semmi sincsen ingyen, mindenért meg kell dolgozni, és ha valamiért nem tettünk semmit, vagy nem eleget, úgy vettük/nyertük el, akkor annak a számláját más állja.
Tudom, hogy nem vagyok egyedül ezzel a törekvésemmel, és azt is sejtem, hogy sokan vagyunk az út elején (mind a gyereknevelésben, mind a zöldülésben – talán nevezzük magunkat ezentúl zöldfülűeknek… ), ezért azonnal kaptam a lehetőségen.
Csibe szerencsére elfogadta kérésünket, úgyhogy most itt is megosztjuk, hogyan lehet a mindennapokban csökkenteni például a háztartási hulladékot, vagy a takarékos energiafelhasználás következményeként a számláinkat.
Egyébként időnként érdemes ránézni Csibe fészkére, sok más, ugyancsak hasznos gondolatot olvashattok majd még!
Íme a lista:
- A zöldségekből-gyümölcsökből az évszaknak megfelelőeket vesszük (számos táblázat van erről a neten), lehetőleg helyben termelteket és még jobb, ha közvetlen az őstermelőtől.
- Amit lehet, nagy kiszerelésben vásárolunk, sokkal kevesebb csomagolóanyaggal jár.
- Visszautasítjuk a plusz csomagolást (nejlonzacskót a zöldségesnél, cipős dobozt a cipőboltban)
- Ahova lehet, saját csomagolást viszünk, pl. tojástartót, tejesüveget a piacra.
- Ha mégis van megmaradt csomagolóanyag (dobozok, kartonok, flakonok), újrafelhasználjuk, játékokat, tartókat készítünk belőle, a Pinterest valódi kincsesbánya.
- A nem hordott, de már nem odaadható ruhákat is ezerféleképpen lehet újrafelhasználni, a net nyüzsög az ötletektől, pl. kiszakadt farmerból hátizsákot vagy zoknitartót lehet varrni.
- Ruhákat számos helyen lehet használtan venni, turikban, börzéken, Vaterán, olcsón, teljesen új állapotúakat is, gyereknek és felnőttnek egyaránt.
- Igyekszünk alacsony fogyasztású (A+ vagy A++-os kategóriájú) háztartási gépeket venni. Bar néha kicsit drágábbak, behozzak az árkülönbözetet 1-2 év alatt az alacsonyabb fogyasztással.
- 800 méternél kisebb távra nem ülünk autóba. Az egészségünknek is jót tesz a séta.
- Amiből lehet, moshatót használunk, legyen az pelenka, popsitörlő, zsebkendő vagy sminkletörlő kendő.
- A főbb elektronikai eszközöket egy kapcsolóval ellátott hosszabbítóra dugjuk, így este egy mozdulattal áramtalanítható a tévé, számítógép, DVD, box, stb.
- A mobiltelefon és egyéb töltőket mindig kihúzzuk a konnektorból, mert simán bedugva, a készülék nélkül is energiát fogyasztanak.
- A gyerekeket (is) rászoktatjuk, hogy ne hagyjak égve a villanyt, én egy időben nagy a VILLANY!!! feliratokat helyeztem el az ajtókon
- Rendszeresen leporoljuk a lámpaburákat, illetve világos színűeket választunk. Egy sötét vagy poros lámpabura a kibocsájtott fény 75%-át elnyelheti.
- Olvasáshoz vagy kézimunkához helyi világítást, olvasólámpát használunk a plafonon lévő nagy teljesítményű izzó helyett (kaphatók mar napelemes-ledes változatok is, viszonylag olcsón).
- A gyerekek fürdővizét újra fel lehet használni, pl. a foltos ruhák áztatásához (egyszerűen fürdés után beledobjuk a kádba kis mosószerrel vagy perkarbonáttal másnap reggelig).
- A csapokra-zuhanyrozsara pár forintért lehet kapni szűkítőfejet, ami a felére csökkenti a fogyasztást, kb. hasonló vízsugár-érzet mellett.
- Ha több gyerek együtt fürdik, a vízfogyasztás ezzel aranyosan felére-harmadara csökken.
- Érdemes a csapokat-zuhanyrózsát rendszeresen vízkőmentesíteni, egy pohár ecetbe áztatva az alkatrészeket.
- A lakásban felesleges a 22-24 fok, nem tesz jót a keringésnek sem, télen nappalra elég a 19-20 fok, éjszakára meg a 17-18. Egy pulcsit nem nagy dolog felkapni.
- Télen estefelé lehúzzuk a redőnyöket, így kevésbé hűl ki a lakás. Ha van ilyen, a napos oldalon szellőztetünk, a reggeli órákban. Az ajtók elé érdemes “szivacskígyót” gyártani, ami remekül szigetel.
- Amit kidobnánk, pl. porfogó dísztárgyakat, ruhaneműket, bútorokat, érdemes egy freecycle-levelezőlistára feltenni (sok helyen van, ha nincs, itt az alkalom, hogy létrehozd), másnak meg hasznos lehet.
- Az éppen nem használt gyerekcuccok (mózeskosár vagy tricikli) vagy az alkalmilag használtak, pl síoverall, nyugodtan “foroghatnak” ismerősi körben.
- Főzéskor a lábosokat érdemes lefedni, hamarabb felforr a víz.
- Ha sütünk, érdemes több dolgot “zsinórban” megsütni, pl. másnapi ebédet, kenyeret és sütit, így csak egyszer melegítjük be a sütőt.
- Kipróbáljuk a házi készítésű tisztítószereket: sokszor vannak olyan hatékonyak mint a boltiak és kevésbé szennyezőek. (sok-sok tipp itt: Naturmami)
- Lehet házi mosógélt is használni, nagyon jó visszajelzések érkeztek (recept Naturmaminal).
- Ne dobjunk ételmaradékot a csatornába (WC-be például).
- Rendszeresen leolvasztjuk a hűtőt, egy 2 mm-es jégréteg a fogyasztást 10%-kal növeli meg!
- Ha az élelmiszereket egy negyedórával a főzés előtt kivesszük a hűtőből, kevesebb energiát-időt vesz igénybe a főzés (nem kell pluszban felmelegíteni).
Tényleg nem tartalmaz a lista irreális ötleteket, de ha benézek a hűtőmbe, vagy végiggondolom, hány szatyrot veszek feleslegesen, holott itthon is tonnaszám gyűjtjük, hányszor olvasztom mikróban a reggeli kakaóscsigát, csak mert elfelejtettem időben kivenni… Azt hiszem, van még mit beépíteni a hétköznapok rutinjába!
Neked van még ötleted?
Előre leszögezem, hogy őszinte környezetvédő vagyok, DE. Az itt felsoroltak közül szinte mindegyik pontba bele tudnék kötni. És pont környezetvédelmi szempontból. De ahelyett, hogy kivesézném mind a 30 pontot, bemásolok ide egy részletet másvalaki tollából. Ez is egyébként egy lista része, amely azt szedi össze, milyen pszichológiai trükköket vetnek be a társadalom vezetői, hogy a jelenlegi rendszert fenntartsák.
“Kettő: Hadd érezzük jól magunk triviális dolgokat csinálva
Használj takarékos izzót, zárd el a csapot, a lámpát, hasznosíts újra. Megannyi apró tanács, amik bár nem hülyeségek, de összességükben is vajmi keveset érnek. És a lényeg mögöttük mindig ugyanaz: nem kell változtatnod az életeden, vásárolj, vezess, dolgozz tovább ugyanúgy, és ha véletlenül aggódnál életviteled a tágabb világra való hatásairól, íme egy lista, amit betartva elmondhatod, hogy “környezettudatosan” élsz. A csapda ott van, hogy hiába fogyasztassz kevesebb áramot, vizet, üzemanyagot: jelenlegi gazdaságunk lényegében a “szabadrablás” elve alapján működik, minden rendelkezésre álló erőforrásra lecsap valamilyen iparág, hogy felhasználva profitot termeljen. Ebben a rendszerben a kollektív takarékosság, az egész rendszer össz-fogyasztásának és -szennyezésének visszavétele nem tud megtörténni. Továbbá az energiatakarékos izzók, és sok hasonló “zöldebb” árucikk legyártása még szennyezőbb az eddigieknél, tehát ismét valójában semmi nem történik, csak a káros hatások jobb takargatása.
Egyetlen tényleges hasznos eredménye van megtanulni kevesebb, és csak a létfontosságú erőforrásokból élni: könnyebben tudsz majd alkalmazkodni, amikor muszáj lesz csökkenteni, és mások számára is sok hasznos tudást átadhatsz. De tévedés azt hinni, hogy ezzel a jelen helyzetben a természeti környezet helyzetén segítesz (bár rendkívül népszerű tévedés, főként mivel az előbb említett okokból a nagyvállalatok/politikusok is szívesen terjesztik).”
Tényleg nagyon hasznos, és nem túl bonyolult ötletek. Van amit már é n is használok itthon, de a szűrőfejről még nem hallottam, szerintem be fogok egyet szerezni.