Na most, nyilván én is le tudom írni a dolgokat a magam életére szabva, ahhoz hasonlókat, amiket Nemlajos írt az előző posztban, és amiről szó volt a Te ismered a kedves anyukák titkát? című írásban is, és szerintem sokat mesélhetne mindenki arról, hogy gyakran nem tudott eléggé jelen lenni a gyerekei számára, és jól figyelni rájuk.
Viszont úgy gondoltam, hogy indíthatunk most egy önbizalomépítő kört, mintha csoportban lennénk, bár aki utálja a csoportokat, az ne vegye figyelembe ezt a hasonlatot. Az lenne a lényege, hogy mindenki írja le, miért elég jó anya. (Azért „elég jó”, mert ugye mostanában azt mondják, nem kell jónak, megfelelő csak „elég jó”-nak lenni, mert a jó a tökéletes szinonimája lett, és azt csak súlyos elfojtások és önfeladás árán lehet megvalósítani, az „elég jó” anya viszont figyel a gyerekeire, de nem hagyja teljesen figyelmen kívül a saját szükségleteit sem, ezzel biztosítva azt, hogy az önértékelése is rendben legyen, ami a gyereknek is fontos. És megengedheti magának, hogy ne legyen tökéletes.)
Szóval tudom, tudom, tegnap is sírni hagytad a kicsit néhány percre, mert meg kellett keverni a főzeléket, idegesen szóltál rá többször is (ami nem csoda, tekintve, hogy hónapok vagy évek óta nem alszol végig egyetlen éjszakát sem, de persze ezt senki nem tekinti mentőkörülménynek, legkevésbé Te magad), a gyerek üvöltött az utcán és nem volt hajlandó továbbmenni, te pedig végső kétségbeesésedben a karjánál fogva hazarángattad, vagy csak rákiabáltál, és ő megijedt, ráadásul nem bioételt főztél, hanem megint tejbegrízt, hideg volt, és nem mentetek játszóra, hanem otthon gubbasztottatok, vagy ha mégis mentetek, sík ideg lettél, mert a másik gyereket folyton leöntötte homokkal, a csúszda tetejéről többször majdnem leesett, a focizó kamaszok háromszor kis híján fejberúgták, az anyukák pedig ferde szemmel néztek Rád, és egyszer csak üvöltöttél, rángattad már, hogy menjünk végre haza, most már akár rajzfilmet is bekapcsolsz, nem érdekel, csak ez ne legyen, ez ne, könyörgöm, és igen, bekapcsoltad, pedig régen elhatároztad, hogy nem, nem tévén neveled fel a gyerekedet vagy gyerekeidet.
Jó. De most légyszi, vegyél egy nagy levegőt, és ebben a terápiás körben mondj legalább egy dolgot, amiért elképzelhető, hogy elég jó anya vagy. Mondhatsz kettőt is, és bónusznak mondhatsz még egyet, hogy Nemlajos miért elég jó anya. Szívesen kötelezővé tenném, de a hozzászólás természetesen önkéntes. De mégis: kérlek, tedd meg ezt magadért így a nyár közepén, amikor gyerekekkel teli, „nagyon pihentető” közös nyaralás vár Rád.
Rendben. Én kezdem. Most ülök, és gondolkodom, képzeld el, hogy képtelen vagyok bármit is előszedni, percek óta nincs egy szavam ebben a képzeletbeli körben, amelyikben együtt ülünk. De mivel muszáj, csak előkotrok magamról valami halvány pozitívumot. Lassan kezdem, halkan, mert eleve nem hiszem, hogy jogom van magamról jót mondani, aztán végül ez jön ki a számon dadogva: egész jó anya vagyok (néha), például amikor fürdetés után felveszem a kisfiamat, és nagyon hosszan megöleljük egymást, egészen addig, amíg el nem enged, percekig, és érzem, hogy ez jó neki, és jó nekem is, és akkor megmondjuk, hogy szeretjük egymást, és ilyenkor úgy érzem, hogy még ha sokat bénázok is, nagyon jóban vagyunk, és tudja, hogy számíthat rám.
Sóhajtok, zavarban vagyok. Nem hülyeség ez?
Mondjatok valamit, légyszi’ Ti is! Hagy’ ne érezzem úgy, hogy túlfényeztem magam!
(kép innen)
ezért mindenképp!
Gratulálok!:)
Én még küzdök 😉
hogy mit értek az alatt, hogy a számára nem kellemes dolgokat is elvégeztetem vele?
mivel még kicsi, ezek száma elég limitált, de ilyen pl. a hasonfekvés: nem szereti, főleg azért nem, mert küzdenie kell, hogy a fejét megtartsa. De kell az izomfejlődésének, hogy legyen előbb-utóbb mászás is. Ha most nem csináltatom vele, annak ellenére, hogy nyűgöl érte (mint annak idején én hisztiztem a gerinctorna miatt), akkor lehet, hogy később mindenféle mozgásfejlesztőn kötünk ki, mert egyes izomcsoportjai nem edződnek rendesen. Néha hagyom egy kicsit egyedül is nyüglődni, hogy hagy’ tanulja meg, hogyan kell egyedül megnyugodni (természetesen nem azt értem ezalatt, hogy üvölt vörös fejjel a kiságyban órákig). Ilyenkor persze felmerül bennem a kérdés, hogy jó-e ez így, de mivel egyre hosszabb időt bír hason, és egyre könnyebben elalszik egyedül, gondolom jó az irány…
Lányok, hajrá, még lehet írni. Csak annyit mondanék, hogy a sikerre való tekintettel néhány héten belül lesz egy kör arról, hogy mi szép a testemben és mitől tartanak vonzónak a férfiak. Min. kettő mindenkitől. Gondolkozzatok erről is!
A második talán legyen annyi, hogy igyekszem úgy nevelni a gyerekeimet, ahogy gyermekkoromban én is szerettem volna, hogy nevelve legyek. Ezért a próbálkozásért talán megérdemlem a második jó anya címet 🙂
Dettó!!! Lista megírva, fele elfelejtve, de a kosár mégis megtelik 😀
azt jó olvasni, hogy többen is írtátok, hogy mások látják, milyen boldog a gyereketek.
Nagyon jó ilyet hallani!
bár nem kettő, de szerintem ez is elég, főleg, ha ők is tudják, érzik 🙂
hű, ezt az utóbbit kibontanád? Igazán érdekelne, mit értesz ez alatt!
Egyébként meg szuper kezdő vagy! 🙂
igazad van 🙂
Legutóbb a nagyobbikom mondta csillogó szemmel a hazaérkező apjának:
– Apa, gyurmáztunk, és anya meggyúrta az össsssssszes állatot!
🙂
hát akkor jó reggelt! 🙂
Én kivételesen mélyen hallgatok, most keltem ki az ágyból… 😉
Elég jó anya vagyok:
-mert mindenki azt mondja hogy milyen boldog és jókedvű a lányom (valamit csak jól csinálok akkor) 🙂
-ritkán kiabálok vele, ha mégis, mindig bocsánatot kérek utána
Jó anya vagyok, mert…feltétel nélkül, bármit csinálnak is szeretem Öket…
Sziasztok!
bocsi, kezdő vagyok a téren, és talán éppen ezért azt mondanám, hogy:
– minden anya megüti az elég jó mércét, ha már felteszi magának a kérdést,
és talán evidens (mindenkinek aki itt blogozik, de higgyétek el, nem annyira alapvető), de elég jó anya vagyok, mert:
– ellátom a gyerekemet (kap rendszeresen enni az életkorának megfelelő ételeket), tiszta a ruhája, figyelek arra, hogy meglegyen a napi séta (majdnem mindig), játék, alvás, stb.
ha csak magamat nézem, egész jó anya vagyok:
– mert játék címen egy kerek órát is hajlandó vagyok énekelni a lányomnak naponta többször is
– mert kitapostam apából, hogy ő is otthon legyen az esti fürdetésre, és a nagyját ő csinálja
– mert a számára nem kellemes dolgokat is elvégeztetem vele, mert érte van (pedig mennyivel könnyebb lenne hagyni a neki kellemesebb ámde kevésbé hasznos pozíciót, mozgásformát, stb.)
elég? 🙂
Nyugodtan állj szóba velem (is). Teljesen normális, koránkelő fiaim vannak, minden áldott nap korábban kelnek mint a szülők bármelyike, bármikor. De az első szavam ébredés- (és többnyire nem ébresztés) időben a “jó reggelt” szokott lenni. Kb. mikor már nyitva van a szemem, és meglátom, hogy valamelyik már tesz-vesz. Én a mosolyommal is igyekszem kompenzálni a sok-sok-sok-sok “mulasztást”. Apropó… Jó hétvégét, napsütéses szép napot!
OOOhh, rengeteg ilyen apro dolog van egy napban, biztos vagyok benne, senkinek se telik ugy el a napja, hogy ne lenne legalabb szaz jo dolog, amit a gyerek az anyukajanak koszonhet, es elkonyveli magaban, hogy igen, ez azert van mert O az en anyukam, meg akkor is, ha estere kijon belole az allat! 😉
akkor sorold!
Nagyon jól csinálod!:)
És mindenki másnak is jólesik, ha bólogathat közben 😉
hjaj <3 és jaj 🙁
🙂
ez nagyon édes!:)
És ugye azt is megkérdezted végül, hogy ő mit szeretett volna, amiért odacsattogott? 😉
ez szép!
leszámítva, hogy én ezt úgy értelmezem, Te ébreszted a gyereket, és nem fordítva.
És akkor már nem is állok szóba Veled 😛
:)))
Velem ez csak a tescoban fordulhat elő, bemegyek tejért, erre tejet ugyan nem veszek, de hozok haza csokit meg fagyit, amitől sokkal jobban érzem magam 😀
Eleg jo anya vagyok, mert sok ismeretlen a hazbol, az utcan a fiamat latva azt mondja: “nagyon boldog kisfiu!”, majdnem mindennap buszozunk es mindig velemondom, hogy a lampa most piros, piros es zoooold!!!! Jeeee!!!, neha meg tapsolunk is egyutt.
Fontos, hogy a napunk nagy resze kacagassal teljen.
Ha ejjel rosszat almodik, lefekszem a kisagya melle a szonyegre addig, amig ismet melyen alszik.
Szerintem meg egy csomo jo dolgot el lehetne mondani, sok apro dolgot, amirol azt se gondolnad, hogy ez jelent valamit a gyerekednek, pedig sokat jelent neki.
Kisfiamtól 2 idézet a jó és rossz anyaságomra:
“Ha nem lennél az anyukám, akkor is téged szeretnélek a legjobban”. 🙂
“Ha jönne egy tündér, azt kérném, hogy ne kiabálj ennyit.” 🙁
Na jó, picit csaltam. 🙂 Nemrég felkerestem egy pszihológust a békafóbiámmal. Nos a békáktól még mindig rettegek, ám az önbizalmamat és az anyukaénemet remekül helyrepofozta 😀
képzeljétek, pont idecsattogott a 9 éves fiam, mikor a posztot olvastam, és azonmód megkérdeztem, hogy jó anya vagyok -e, ha igen, miért, ha nem, miért és azt mondta, hogy jó anya vagyok, “mert kedves vagy és megértő”. köszi ursula, ez már egy jó nap!
Mert odafigyelek, hogy egy este se feküdjünk le haraggal a szívünkben.
Mert minden reggel dallamos, csicsergő hangon mondom, hogy “Jóóóó reggggelt!”.
Mert a kettő közben eltelt időben mindent megteszek, ami tőlem telik (időnként hozzátéve, hogy “Bocs, most csak ennyi telt.”).
Ez Tőled különösen jól esett most. Köszönöm!
És igazad van, az a legfontosabb, hogy elfogadjuk őket, ha ez megtörténik, a konfliktusok megszűnnek…
woooooooow, hány perc alatt szedted össze? Valld be, Neked ebben már rutinod van! 🙂
Megyek, odaadom a gyerekemnek a pénztárcámat. De csak a régit! 😛
ó, banyek, gyere gyorsan, megölellek! 🙁
csibbb jó anya, mert olyan szemmel látja és láttatja őket, amitől mindenki ellágyul tőlük!
Mert számtalan élményt kínál a gyermekeinek.
Az enyémek meg most épp szintén önsajnálatban vannak, vagy egymást, vagy magukat “butázzák” le. Na ezt tuti nem tőlem szedték! 🙁
Elég jo anya vagyok, mert szeretem oket. Mert megbizhatnak bennem. Mert tisztelem oket.
Es ennyi azt hiszem eleg is 🙂
Nemlajos meg jo anya, mert ujra meg ujra kerdeseket tesz fel maganak, atertekeli a dolgokat es ez nagy szo, sokan nem kepesek ra!
igen, már-már mintaanya-szerű 🙂 légy résen, mert az már gáz…
Na lássuk 🙂
Elég jó anya vagyok, mert
– a gyógypuszimtól minden fájdalom elmúlik
– mert őrültködünk, dögönyözünk, sikítozunk együtt
– mert együtt alszunk
-mert hagyom a pénztárcámmal és a bélyegzőmmel játszani
-mert néha túrórudit uzsonnàzunk
-mert elfogadom olyannak, amilyen
Húúú, ez több, mint 3. Nagyon gáz???
nálunk is pont ez a téma, pedig csak ketten vannak.
pont ma mondta reggel, ébredés után a középső gyermekem, hogy nem szeretjük őt, és nem foglalkozunk vele soha. a legnagyobb pedig azzal vígasztalta, hogy vele már azóta nem foglalkozik senki, mióta a középső megszületett, úgyhogy nekem ez ma nem megy… majd holnap újrapróbálkozom!
hááááát, ez tök jó. szóval: Rigójancsi jó anya, mert szép altatókat tud, finom uzsonnát csomagol, és a legjobban tud vigasztalni. Nemlajos pedig a legjobb fej (terkával), mert elindította ezt a blogot. Azóta itt kezdek minden nap. Köszi, csajok!
na most gyorsan írj kettőt még magadról is! 😛
😉
megy ez, gyerünk! 🙂
Jöhet a süti is 😛
Nem csak kettőt lehet, nehogy félreértsétek, bármennyit! 🙂
Nemlajos jó anya, mert nagyon vicces, mi is meghalunk a nevetéstől a történetein, vagyis valószínűleg otthon is van humor, és akkor már nagy baj nem lehet.
jaaa, és még Nemlajos. Nemlajos jó anya, mert akkora szíve van, mint 4 másik embernek. Ha valaki képes lenne egy viszonylag kicsi lakásba 3 gyerek, egy férj és egy kuty mellé befogadni egy kiscicát, háááát. És hát ha valaki ilyen öniróniával bír, az rossz ember nem lehet, még akkor sem, ha nem viszi síelni a srácokat 🙂
Csajok, ez nagyon vicces. Eper elég jó anya, mert sokat beszélget a srácokkal, és mindig ő tudja a legviccesebbeket mondani, utána pedig mindenki gurul a nevetéstől. Eper tudja a legfinomabb almás sütit is. kifogytam, kifogytam, kifogytam… (nem írunk inkább negatív listát, az rendekkel hosszabb lenne 🙂 ?)
😀 😀 😀
Lüke nő!
Jól van, tudok én ilyet is, nehogy már az legyen, hogy máris én vagyok a depis anyuka!
Egész jó anya vagyok, mert a…
…
…
basszus, tényleg nem egyszerű, bármi, amit le akarnék írni, egyből azt üvölti, hogy nehogy már emiatt érezd magad jó anyának.
Na de nyelek egyet:
1. mert jókat szoktunk őrültködni a fiúkkal, olyan üvöltve rohangálósat
2. (mert azt mondtad, kettő is lehet) nagyon sokat szerelmeskedünk, és bújunk, és minden nap sokszor mondjuk ki egymásnak, hogy “szeretlek”
+ Nemlajos meg azért jó anya :P, mert látja a hibáit, és küzd ellenük.
Most jól kigolyóztam, hogy mások mondjanak rám akármit is, ismeretlenül 😉