Amikor óvodát választottam a fiaimnak, azt tartottam szem előtt, hogy az óvodai pedagógusok minél szimpatikusabbak legyenek, és az ovi minél egyszerűbben megközelíthető legyen. Sokan nem is értették, hogy miért nem fontos az épület megjelenése, a modernizált környezet, a felszereltség.
Azért, mert ez bármikor változhat.
Nekem volt igazam. Na jó, bevallom, már a nyílt napon emlegették a hatalmas uniós felújítási projektet, de olyan ez, mint az egyszeri leány Mátyás király udvarában, lesz is belőle valami, meg nem is.
Lett. A ráfordított összeg 119.588.005Ft, a célkitűzések itt olvashatók.
Néhányat azért kiemelnék:
– A modern nevelési környezet megteremtéséért a játszóudvar felújítása, valamint 2 csoportszoba és kiszolgáló helyiségeinek felújítása, teljes körű akadálymentesítése és energetikai korszerűsítése.
– Az egészséges, motiváló környezet teremtése tetőterasz kialakításával
– Az energetikai korszerűsítéssel az energiafelhasználás és a működési költségek fajlagos csökkentése, az intézmény gazdaságos működésének elősegítése, a CO2 kibocsátás csökkentése, az energiafüggőség és az éghajlatváltozás mérséklése
– A demográfiai igények kielégítésére egy 25 férőhelyes csoportszoba bővítés, felszerelése
Ez utóbbi egy angol nyelvű csoportot jelent, gyakorlatilag eköré csoportosult az egész projekt, a tetőterasz is annyiban valósult meg, amennyiben az új csoportszobából nyíló kis teraszt elfogadjuk tetőteraszként (mellesleg tudtommal egy másik csoport teraszából vettek is el területet a cél megvalósítása érdekében).
A munkálatok 2013. júniusában kezdődtek, a hivatalos befejezési dátumok pedig:
• Műszaki átadás: 2013. október 15.
• A pályázat megvalósításának napja: 2013. december 31.
Lett belőle botrány, hogy – természetesen – a projekt befejezése csúszott, vagyis inkább abból, hogy az egész projektet átadták úgy a köznépnek, hatalmas csinnadrattával, gyerekeket is szerepeltetve, hogy a használatba vételi engedély még nincs kiadva, így, az ide felvételt nyerő gyerekek egy másik óvoda tornatermében kezdték meg intézményesített életüket, és még mindig ott töltik a napjuk jelentős részét, angol nyelven, havi harmincezerért…
Igen, ismétlem, bár az ünnepélyes, szavazatgyűjtő megnyitó már hónapokkal ezelőtt lezajlott, a gyerekek még mindig nem vehették birtokba a számukra épült csoportszobát.
Eddig sajnáltuk őket, de az új évvel ez is elmúlt.
Az történt ugyanis, hogy a fűtési rendszer egyszerűen befuccsolt. Állítólag a felújítási munkálatok óta többször előfordult már ilyen. Én eddig nem tapasztaltam, igaz, a fiaim többször is itthon múlatták az időt az ovi helyett.
Most viszont az oviba beköszöntött a tél. Az új év első munkanapján a földszinti bölcsődébe érkező kicsiket állítólag már csütörtökön kabátban altatták, pénteken pedig már nem is vitték (gondolom, már aki megtehette).
Az óvoda hétfőn indult, délután szembesültünk a hírrel, amikor megkértek, hogy hozzunk a gyereknek meleg ruhát: hosszú ujjú pólót, kardigánt a játékhoz, vastag zoknit, melegebb pizsamát alváshoz.
Érdeklődésemre, hogy az önkormányzat milyen vészforgatókönyvet javasolt a fennálló helyzet ideiglenes orvoslására (pl. küldtek-e elektromos radiátorokat), csak elnéző mosoly volt a válasz.
Az óvónők erőn felül kezelik a helyzetet, igaz, dupla pulóverben. Gyakorta tornáztatják a gyerekeket, és folyamatosan ellenőrzik a bőrük hőmérsékletét.
Tegnap például kivitték őket a napsütésbe – melegedni…
A félhivatalos verzió szerint fűtés van – én megfogtam a radiátorokat, nálunk ezt nem langyosnak nevezik, hanem jéghidegnek, de az igaz, hogy csak az épület egyik oldalát vizsgáltam, állítólag a másik oldalon kézmelegek a radiátorok…
És ma végre jött is egy szerelő („természetesen” nem a munkálatokat végző embere), aki holnapra már ígért fűtést. Igaz, olyan is elhangzott, hogy a régi rendszer nem bírja az új épületrésszel megnövekedett területet befűteni, és három nap, valamint nem kevés pénz kellene az egész korszerűsítéhez.
Ami persze nem történt meg a felújításkor, és amire persze most nincs pénz.
Az udvar felújítására is csak annyi maradt, hogy október közepén a kitaposott, kiégett földre szórjanak sebtében egy kis fűmagot, és betegyenek egy-két új játékot.
Például ezt a szuperbiztonságos, gyerek és óvónőbarát darabot… (a fotó tavalyi, azóta a “füvesítéses” parkrendezés megtörtént)
A fűtésre visszatérve, lehet, hogy ez már a jövő, és nem kellene felháborodnunk, hiszen már a célkitűzésben is olvasható: Az energetikai korszerűsítéssel az energiafelhasználás és a működési költségek fajlagos csökkentése, az intézmény gazdaságos működésének elősegítése, a CO2 kibocsátás csökkentése, az energiafüggőség és az éghajlatváltozás mérséklése.
Megcsinálták.
