Edit egy sajátos szempontból járta meg a tavaszi téllel: beköltöztek a lakásába a darazsak! A hideg is kirázott, eszembe nem jutna a páraelszívótól tartani, tisztára, mint egy Stephen King regény, vagy…
Akár egy Hitchcock filmnek a címe is lehetne, de nem, ez a zord valóság.
Mint albérletben lakó, és hosszú éveken keresztül újra költöző emberke, mindig újabb és újabb kihívással nézek szembe, ami a lakást és annak tulajdonosát illeti. Egy külön posztot írhatnék arról, hogy mikor és miért kellett új albérletbe költöznöm, mert nézeteltérésem támadt a lakástulajdonossal. De nem is ez a lényeg. Édesanyám szokta mondani, hogy mindig olyan dolog történik az emberrel, ami még nem történt. És ez így is van.
Annak idején, amikor még kislány voltam, átéltem, hogy milyen darázsfészek közelében játszani. Összecsipkedték a jobb karomat teljesen. Nem volt egy kellemes élmény, de túléltem. Az legalább kiderült, hogy nem vagyok rá allergiás. Ezzel szemben édesanyám igen.
A mostani albérletemben azután újra összehozott a sors ezekkel a rovarokkal.
Október vége felé jártunk, amikor még aránylag jó idő volt és egyik este nyitva hagytam a fürdőszoba ablakot. Akkor még nem is sejtettem, hogy mi vár rám reggel.
Reggel anyukám, aki éppen meglátogatott engem, rohant ki a fürdőszobából, hogy legalább 10 darázs van benn, és csináljak velük valamit. Szerencsére, majdnem mindet sikerült átjuttatnom a túlvilágra elég gyorsan. Egynek mégis sikerült valahogy berepülni a nadrágom alá, hogy kiegyenlítse a számlát: megcsípett.
Szerencsére anyukámat már nem környékezték meg, így aznap le is záródott ezzel a történet.
Szerencsére anyukámat már nem környékezték meg, így aznap le is záródott ezzel a történet.
Becsuktam az ablakot és nem is mertem egyhamar kinyitni. Sajnos, nemcsak a fürdőszoba ablakán, hanem a konyha ablakon is bejöttek.
Bezártam az ablakokat.
Tudattam a tulajdonossal, hogy mi a probléma. Ő csak annyit mondott, hogy ő már így is nagyon sok pénzt fektetett a „saját” lakásába, húzzam le a nagyon hiper-szuper szúnyoghálót, és akkor majd nem jönnek be.
Érdekes módon lehúzott szúnyoghálóval felszerelt ablakoknál is benn voltak a darazsak a konyhában, de a fürdőszobában NEM. Nem értettem, hogy hol jöhetnek be???
Érdekes módon lehúzott szúnyoghálóval felszerelt ablakoknál is benn voltak a darazsak a konyhában, de a fürdőszobában NEM. Nem értettem, hogy hol jöhetnek be???
Kértem a tulajdonost, hogy segítsen; közös költségvállalással oldjuk meg a dolgot. De egyre csak visszautasított azzal, hogy én lakom ott, én problémám.
Ezen már bepöccentem.
Ezen már bepöccentem.
Megkérdeztem az ismerősöket, hogy milyen megoldással tudnék minél kevesebb költséggel célt elérni. A megkérdezettek nagy hányadának fogalma sem volt, hogy mi ilyenkor a teendő, illetve néhányan azt hitték, hogy csak kertes házaknál fordul elő darázsinvázió.
Voltak olyanok, akik pedig azt mondták, hogy ilyenkor a katasztrófavédelem köteles segíteni az állampolgárokon. Gondoltam, ám legyen. Felhívom őket, megtudom, mi a helyzet. Abból még baj nem lesz, legfeljebb elküldenek melegebb éghajlatra a gondommal. Végül sikerült egy úrral beszélnem, aki elmondta, hogy régebben csináltak ilyen munkát, de sajnos ma már azok az emberek, akik ilyen szaktudással bírtak, kihaltak tőlük vagy nyugdíjba mentek, és egyúttal az erre való eszközöket is magukkal vitték (valószínűleg hozzájuk tartoztak).
Voltak olyanok, akik pedig azt mondták, hogy ilyenkor a katasztrófavédelem köteles segíteni az állampolgárokon. Gondoltam, ám legyen. Felhívom őket, megtudom, mi a helyzet. Abból még baj nem lesz, legfeljebb elküldenek melegebb éghajlatra a gondommal. Végül sikerült egy úrral beszélnem, aki elmondta, hogy régebben csináltak ilyen munkát, de sajnos ma már azok az emberek, akik ilyen szaktudással bírtak, kihaltak tőlük vagy nyugdíjba mentek, és egyúttal az erre való eszközöket is magukkal vitték (valószínűleg hozzájuk tartoztak).
A másik megoldás a szakképzett rovarirtók kihívása volt. Ez 15-20000 Ft-ot jelent kiszállási díj nélkül, ami a tulajdonos szerint az én költségem. A kerületben lévő cég honlapján továbbá arról is információt kaptam, hogy az ideális irtási hőmérséklet -10 fok. Gondoltam, hogy az még várat magára. Sebaj, addig is időt nyerünk a pénz előteremtéséhez.
Teltek a napok és hol volt 1-2 darázs a konyhában, hol nem. Amikor egyik nap hirtelen főzni támadt kedvem. Ahogy készítettem vacsorám tárgyát, hirtelen a semmiből megjelent egy csomó darázs. Belül pihentek az ablaküvegen. Ekkor világosodtam meg, honnan is jönnek. Mivel már csak a padlás van felettünk, ott könnyedén csinálhattak maguknak egy fészket és a páraelszívón keresztül le tudnak „ereszkedni”. Biztosan vonzotta őket a meleg, és az én csodálatos főztöm.
Úgy gondolom, hogy sikerült megszédülniük abban a melegben és illatfelhőben, és így nyert ügyem volt, hogy támadjak. Az akció után rájöttem arra, hogy ha a padláson van a darázsfészek, akkor sokkal inkább a ház közös képviselője felelős érte, mint én.
Felhívtam a ház közös képviselőjét, aki azt mondta, hogy majd ő kihívja azokat a szakembereket, akikkel ő szokott dolgozni és megoldja a problémát. Arra kértem csak, hogy annyit tegyen meg, hogy szól, amikor azok elvégezték a munkát, hogy én logikusan csak a munka után foglalkozzam a páraelszívó tisztításával, mivelhogy a probléma gyökere akkorra már meg lesz szüntetve.
Azóta is várok és várok. Ti mit tennétek a helyemben?
Szia! Semmiképp ne állj neki önállóan a rovarírtásnak, vannak erre szakemberek, akik kiírtják őket, mivel ha bejutnak a ruhádba, és többen összecsípnek, elég veszélyes állapotba kerülhetsz. A közös képviselőnek meg jelezd, hogy a dolog elég sürgős, mert te így nem tudod rendeltetésszerűen használni a lakást, a padlás pedig gyakorlatilag megközelíthetetlen a csípős rovarok miatt.
Vennék fel védőruhát, és vennék rovarirtószert, és nekiesnék a dolognak…