Hányan vagyunk, akik a szüleink, vagy egészen határozottan anyánk számunkra borzalmas nevelési elvein mormogunk és bosszankodunk?
Hány anya van köztünk, aki felnőtt lányát figyelve folyton kritika alá vonja annak minden egyes döntését, lépését, véleményét?
És ezt a kritikai tekintetet látva, hányan fordulunk a gyerekünk felé a kelleténél nagyobb indulattal, mert előre sejtjük, hogy már megint megbukunk anyaként – anyánk előtt?
És hány anyának marad száraz a szeme, ha megnézi ezt a kisfilmet, ami az anyai hibákról szól – és a bűnbánatról?
Közeleg az anyák napja: tudjunk megbocsájtani! A szüleinknek, és magunknak is…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: