Hogyan védjem meg a gyerekemet a rossz szándékú felnőttektől?

Catherinét is elérték azok a hírek, amitől hangos a net. Mindenki erről beszél, és azt gondolom, a lenti kétségek-kérdések minden anyában megfogalmazódnak a napokban. De vannak rá jó válaszok?

Ma reggel két nagyon megrázó dologba futottam bele.

Két különböző helyről kaptam az első impulzust, de a lényege mindkettőnek ugyanaz.

Most csak ülök a gép előtt, és próbálom kitalálni, hogy mi lenne a legjobb megoldás, hogy az én gyerekeim még csak a közelébe se kerülhessenek hasonló helyzetnek.

Csak erős idegzetűek olvassák el a cikket, és még több lelkierő kell ahhoz, hogy EZT az oldalt megnézzétek.

A nagyfiam most nyolc éves. Egy olyan nyolc éves, aki most végezte el az első osztályt, hisz a Jézuskában, a Húsvéti Nyusziban és a Fogtündérben is. Még mindig a kisgyermekek álomvilágában él és én ezt nagyon szeretem. Mert az a jó, ha minél tovább marad gyerek.

De mi van, ha valaki ezt el akarja venni tőle? Ha nem tudja, hogy amit vele tesznek, vagy akarnak tenni az nem jó, nem szabad elfogadni, szólni kell róla?

Honnan tudja, hogy mi az a kapcsolat a gyerek és felnőtt vagy kisgyerek és nagy gyerek között ami természetes és elfogadott és mi az ami már nem, és amiről szólni kell a szüleinek?

Honnan kell nekem tudni, hogy van-e a környezetében valaki, akitől tartanom kell? Hogy kellene helyesen megítélnem, hogy a felnőtt, aki kedves vele, az csak a gyereket látja, akinek segít vagy valami többet? Éljek ezentúl folyamatosan rettegésben és gyanakodjak, ha valaki túl kedves vele? Vagy maradjak naiv, és gondoljam azt, hogy ez a természetes, ilyen a természete?



Nem akarok rettegni, és mindenkire potenciális gyermekzaklatóként nézni. Nem akarom így élni az életem. De azt sosem bocsájtanám meg magamnak, ha mégis történne valami, és én ezt nem venném észre. Ha nem szólna róla a gyermekem, mert az a felnőtt, vagy idősebb elhitetné vele, hogy ez így természetes, és erről nem kell beszélni.

Hogyan védhetem meg a gyermekem, a gyermekeim? Honnan tudhatom, ha mégis baj van? Ha megváltozik hirtelen a viselkedése? Ha másként viszonyul valakihez, mint előtte? Hiszen annak rengeteg más oka is lehet. De mi van, ha mégis ez? Honnan kell tudnom?

Ez eddig a legnehezebb kérdés ami felmerült bennem az elmúlt majdnem kilenc évben, mióta az első tesztem pozitív lett. Nem találom a választ.

De azt tudom, hogy hiába gyerek még, de a szexuális felvilágosítást már most el kell kezdeni. Az ő szintjén, de tudnia kell, hogy mi az ami helyes és jó, és mi az ami miatt azonnal szólnia kell. Már csak azt kell kitalálnom nagyon gyorsan, hogy ezt hogy tegyem meg.

Ti hogyan csináljátok?

Címkék: , , , , , , , , ,
Tovább a blogra »