{"version":"1.0","provider_name":"URSULA","provider_url":"https:\/\/ursula.cafeblog.hu","author_name":"olvas\u00f3","author_url":"https:\/\/ursula.cafeblog.hu\/author\/olvaso\/","title":"Karrier helyett anyas\u00e1g?","html":"

Catherine elm\u00e9lkedik arr\u00f3l, vajon \u00f6nzetlens\u00e9g-e \u00e9veken \u00e1t a gyerekeket v\u00e1lasztani karrier helyett, \u00e9s \u00f6nz\u0151s\u00e9g-e, ha n\u00e9ha-n\u00e9ha a h\u00e1tunk m\u00f6g\u00f6tt hagyjuk az anyas\u00e1got egy id\u0151re?<\/span><\/em><\/p>\r\n

Eg\u00e9sz fiatal koromban tudtam, hogy sz\u00e1momra nem a karrier lesz az, ami boldogs\u00e1got fok okozni, hanem ha gyerekeim sz\u00fcletnek, \u00e9s vel\u00fck lehetek. Kett\u0151t terveztem. Egy fi\u00fat \u00e9s egy l\u00e1nyt. Ebben a sorrendben, kb. k\u00e9t \u00e9v k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel. De ez akkor volt, amikor \u00e9ppen serd\u00fclni kezdtem. Teh\u00e1t a k\u00e9rd\u00e9s csak elm\u00e9leti s\u00edkon vet\u0151d\u00f6tt fel. \u00c9s ott is maradt m\u00e9g j\u00f3 sok\u00e1ig. Mert valahogy nem j\u00f6tt a herceg a feh\u00e9r lovon. Legal\u00e1bbis nem az igazi. V\u00e1rnom kellett r\u00e1, j\u00f3 sokat. <\/span><\/p>\r\n

Azt\u00e1n amikor v\u00e9gre itt volt, akkor arra, hogy \u0151 is v\u00e1gyjon r\u00e1, hogy Hercegb\u0151l Ap\u00e1v\u00e1 avanzs\u00e1ljon. De megt\u00f6rt\u00e9nt. Huszonkilenc \u00e9ves voltam ekkor. \u00c9s amikor a Nagyfiam megsz\u00fcletett, akkor\u2026 Ok, ez \u00edgy kiss\u00e9 cs\u00f6p\u00f6g\u0151s, de akkor \u00e9n is \u00fajj\u00e1 sz\u00fclettem. Anya lettem. F\u00e9l \u00f3r\u00e1val k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r tudtam, hogy nekem nem kett\u0151, hanem h\u00e1rom gyerek kell. Persze nem azonnal. Nem kell elsietni a dolgokat. El\u0151sz\u00f6r ki\u00e9lvezn\u00e9m az els\u0151 gyermekemet minden \u00fajdons\u00e1g\u00e1val \u00e9s csod\u00e1j\u00e1val egy\u00fctt. Annyira szerettem, hogy elk\u00e9pzelhetetlennek tartottam, hogy ha j\u00f6n a kistestv\u00e9r, akkor \u0151t is szerethetem ennyire. M\u00e1r elk\u00f6nyveltem magamban, hogy milyen rossz anya vagyok, hogy az els\u0151 gyerekemet sokkal jobban szeretem, mint a k\u00f6vetkez\u0151t. T\u00e9nyleg f\u00e9ltem, hogy mi lesz majd, ha megsz\u00fcletik. <\/span><\/p>\r\n

\"anyafia1\"<\/a><\/p>\r\n

H\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkezett k\u00f6z\u00e9nk a Kisfiam. \u00dagy \u00e9reztem beigazol\u00f3dik a f\u00e9lelmem. Amikor megsz\u00fcletett, k\u00e9zbe fogtam, de nem \u00e9reztem ugyanazt az euf\u00f3ri\u00e1t, mit els\u0151 alkalommal. Napokig csak n\u00e9ztem, ahogy alszik, szoptattam, pelenk\u00e1ztam, \u00f6leltem, f\u00e9nyk\u00e9peztem \u0151t, \u00e9s v\u00e1rtam az \u00e9rz\u00e9st. Azt a mindent els\u00f6pr\u0151 szeretetet, amit a b\u00e1tyj\u00e1n\u00e1l azonnal \u00e9reztem. De valahogy nem j\u00f6tt. <\/span><\/p>\r\n

Azt\u00e1n egyszer csak m\u00e9gis. Nem tudom mikor t\u00f6rt\u00e9nt, de ugyan\u00fagy k\u00f6t\u0151dtem hozz\u00e1, ugyan\u00fagy im\u00e1dtam, mint az els\u0151t. Most m\u00e1r k\u00e9t gyerek\u00e9rt voltam oda, \u00e9s nem is \u00e9rtettem, hogy mit\u0151l tartottam. Hiszen a gyerekek sz\u00e1m\u00e1val a szeretet nem sz\u00e9toszt\u00f3dik, hanem megn\u00f6vekszik, \u00f6sszead\u00f3dik. Szeretem mindkett\u0151t. Nem ugyan\u00fagy, de ugyanannyira. M\u00e1sk\u00e9pp ig\u00e9nylik a szeretet, mert m\u00e1sok. \u00c9s ez\u00e9rt \u00e9n is m\u00e1sk\u00e9pp szeretem \u0151ket. Megmagyar\u00e1zni nem tudom, csak \u00e9rezni.<\/span><\/p>\r\n

Ut\u00e1na k\u00f6vetkezett a neheze. A f\u00e9rjemet meggy\u0151zni, hogy kell nek\u00fcnk egy harmadik gyerek is, hogy teljes legyen a csal\u00e1dunk, a boldogs\u00e1gunk. Mindent elk\u00f6vettem, hogy r\u00e9szemr\u0151l biztos\u00edtsam az ide\u00e1lis felt\u00e9teleket. \u00c9s v\u00e9g\u00fcl belement. Egyik pillanatr\u00f3l a m\u00e1sikra. \u00c9n csak kapkodtam a fejem, hogy p\u00e9nteken m\u00e9g azt mondta, hogy el\u00e9g nek\u00fcnk a k\u00e9t gyerek, szombaton pedig m\u00e1r azonnal akarta a harmadikat. Erre nem voltam felk\u00e9sz\u00fclve. Akartam \u00e9n a harmadikat, hiszen az\u00e9rt kamp\u00e1nyoltam m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta. De ez nagyon hirtelen j\u00f6tt. M\u00e9g volt egy-k\u00e9t esem\u00e9ny el\u0151ttem, amit szerettem volna ki\u00e9lvezni, bennem n\u00f6vekv\u0151 baba n\u00e9lk\u00fcl. Sz\u00f3val megegyezt\u00fcnk, hogy sz\u00e1momra mikor j\u00f6n el az ide\u00e1lis id\u0151pont. Kicsit vitatkoztunk, mert \u0151 azonnal akarta, ha m\u00e1r r\u00e1sz\u00e1nta mag\u00e1t, de v\u00e9g\u00fcl bel\u00e1t\u00f3 volt. Nem voltam meggy\u0151zhet\u0151 azzal sem, hogy a fi\u00fakra v\u00e1rnunk kellett \u00f6t \u00e9s nyolc h\u00f3napot. Milyen szerencse. Mert a l\u00e1nyunk azonnal \u00e9rkezett, amint z\u00f6ld utat kapott. Pontosan h\u00e1rom \u00e9vvel a m\u00e1sodik gyerek ut\u00e1n sz\u00fcletett a harmadik. \u00c9s teljes\u00fclt a f\u00e9rjem v\u00e1gya is. L\u00e1ny lett. Az \u0151 kis hercegn\u0151je. Megjegyzem, im\u00e1dom, hogy van egy l\u00e1nyom is. A fi\u00fak nemk\u00fcl\u00f6nben. Odavannak \u00e9rte.<\/span><\/p>\r\n

A h\u00e1rom gyerek h\u00e1rom \u00e9vente viszont azt jelenti, hogy \u00e9n nagyon r\u00e9gen nem dolgozom. Legal\u00e1bbis nem a sz\u00f3 klasszikus \u00e9rtelm\u00e9ben, munkahelyen. Itthon vagyok vel\u00fck. A legnagyobb m\u00e1r iskol\u00e1s, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 \u00f3vod\u00e1s, a kicsi pedig velem van eg\u00e9sz nap. Hozzuk-vissz\u00fck a b\u00e1tyjait a k\u00f6zint\u00e9zm\u00e9nyekbe, a k\u00fcl\u00f6n foglalkoz\u00e1sokra, \u00e9s ahova kell. Falun nincs sok m\u00e1s megold\u00e1s, ha minden a telep\u00fcl\u00e9s m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9ben van.<\/span><\/p>\r\n

Hi\u00e1nyzik-e a munka? \u0150szint\u00e9n sz\u00f3lva nem. Nem tudn\u00e1m elk\u00e9pzelni, hogy reggel nyolcra bemegyek az irod\u00e1ba, \u00e9s este hatra \u00e9rek haza. J\u00f3 esetben. De ink\u00e1bb h\u00e9t \u00f3ra k\u00f6r\u00fcl, mert az utaz\u00e1sra nagyon sok id\u0151 elmegy. Mert akkor fel kellene venn\u00fcnk valakit, aki helyettem foglalkozik a gyerekeimmel. Aki vel\u00fck van, am\u00edg mi haza\u00e9r\u00fcnk. Aki elviszi \u0151ket reggel, \u00e9s d\u00e9lut\u00e1n \u00e9rt\u00fck megy. Akivel egy\u00fctt j\u00e1tszanak, aki megn\u00e9zi, hogy elk\u00e9sz\u00fclt-e a h\u00e1zi feladat\u2026 De mi\u00e9rt m\u00e1s? Hiszen ez az \u00e9n dolgom. Szeretem ezt csin\u00e1lni. Az\u00e9rt dolgozzak, hogy a fizet\u00e9sem m\u00e1snak adjam, aki viszont az teheti, amit \u00e9n szeretek? M\u00e1s legyen vel\u00fck, m\u00e1s l\u00e1ssa nap mint nap, hogyan fejl\u0151dnek, hogyan v\u00e1ltoznak mik\u00f6zben \u00e9n olyannal foglalkozom, ami nem is \u00e9rdekel igaz\u00e1n? Nem l\u00e1tom \u00e9rtelm\u00e9t. \u00c9n szeretek vel\u00fck lenni. A legkisebb m\u00e9g csak m\u00e1sf\u00e9l \u00e9ves. Sz\u00fcks\u00e9ge van r\u00e1m. Nem akarom, hogy folyamatosan m\u00e1s legyen vele helyettem.<\/span><\/p>\r\n

\"cuki5\"<\/a><\/p>\r\n

De. \u00c9s itt j\u00f6n a de. Annak ellen\u00e9re, hogy im\u00e1dom \u0151ket, \u00e9rzem, hogy a t\u00fcrelmem fogyt\u00e1n. \u00c9rzem, hogy ahhoz, hogy a legjobbat tudjam nekik ny\u00fajtani, nem lehetek vel\u00fck \u00e1lland\u00f3an csak \u00e9n. Mert az senkinek sem j\u00f3. Azzal, hogy sz\u00fcletett h\u00e1rom gyermekem, anya lettem. De nem sz\u0171ntem meg feles\u00e9g \u00e9s n\u0151 lenni sem. Legal\u00e1bbis szeretn\u00e9m ezt hinni. \u00c9ppen ez\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9gem kikapcsol\u00f3d\u00e1sra. Sz\u00fcks\u00e9gem van min\u0151s\u00e9gi id\u0151re a f\u00e9rjemmel. Amikor kettesben elmegy\u00fcnk vacsor\u00e1zni, moziba, vagy csak s\u00e9t\u00e1lni p\u00e1r \u00f3r\u00e1t. S\u0151t, van olyan, hogy m\u00e9g ez is kev\u00e9s. Telhetetlen voln\u00e9k, ha azt k\u00edv\u00e1nom, hogy n\u00e9ha p\u00e1r napra elszakadhassak t\u0151l\u00fck? Elmehess\u00fcnk kettesben egy sz\u00e1llod\u00e1ba, ahol semmit nem kell tenn\u00fcnk a pihen\u00e9sen \u00e9s egym\u00e1sra figyel\u00e9sen k\u00edv\u00fcl? Mert ez is kell. Nekem legal\u00e1bbis. \u00c9s a gyerekeknek is, mert ilyenkor a nagysz\u00fcl\u0151k vigy\u00e1znak r\u00e1juk. Akik m\u00e1sok, mint mi. Nem ugyanazok a szab\u00e1lyok, de legal\u00e1bb annyira szeretik \u0151ket, mint mi.<\/span><\/p>\r\n

S\u0151t, olyan is van, hogy nem a f\u00e9rjemmel szeretn\u00e9k kikapcsol\u00f3dni. Csak p\u00e1r bar\u00e1tn\u0151vel elmenni bulizni egyet. Hogy \u00fajra gondtalan fiatalnak \u00e9rezhessem magam, \u00e9s csak p\u00e1r \u00f3r\u00e1ra elfelejthessem azt, hogy anya vagyok. Mert n\u00e9ha ez is kell. Vagy edzeni egyet, \u00e9s akkor minden m\u00e1st elfelejteni. A gyerekek pedig ilyenkor lehetnek az Apuk\u00e1jukkal. Hiszen erre is sz\u00fcks\u00e9g\u00fck van.<\/span><\/p>\r\n

Kicsit konzervat\u00edv vagyok, \u00e9s egyben feminista is. Hogy j\u00f6n ez \u00f6ssze? Szerintem az az ide\u00e1lis, ha a gyerekek any\u00e1val \u00e9s ap\u00e1val \u00e9lnek egy\u00fctt. \u00c9n azt szeretn\u00e9m, hogy az eny\u00e9imnek ez eg\u00e9sz \u00e9let\u00fckben adott legyen. Tal\u00e1n mert az \u00e9n sz\u00fcleim elv\u00e1ltak. Hi\u00e1ba tudom, hogy ez volt az egyetlen j\u00f3 megold\u00e1s, akkor is hi\u00e1nyzott az ap\u00e1m. Pontosabban hi\u00e1nyzott egy apa az \u00e9letemb\u0151l. Nem szeretn\u00e9m, ha a gyerekeim ezt megtapasztaln\u00e1k. De ez m\u00e1r egy k\u00fcl\u00f6n t\u00e9ma. Rem\u00e9nykedem benne, hogy a h\u00e1zass\u00e1gom m\u00e9g negyven \u00e9vig kiv\u00e1l\u00f3an fog m\u0171k\u00f6dni. Hiszek abban, hogy a n\u0151 feladata \u00f6sszetartani a csal\u00e1dot. Eml\u00e9kezni az \u00fcnnepekre \u00e9s eml\u00e9kezetess\u00e9 tenni azokat. Terelgetni a gyerekeket a mindennapokban. A f\u00e9rj feladata pedig az, hogy a biztons\u00e1got ny\u00fajtsa mindehhez. Anyagilag \u00e9s emberileg is.<\/span><\/p>\r\n

De. \u00c9s itt az \u00fajabb de. A feminista \u00e9nem szerint pedig kell, hogy ezek a szerepek n\u00e9ha felcser\u00e9l\u0151djenek. Hogy mindketten l\u00e1ss\u00e1k, mi az amit a m\u00e1sik csin\u00e1l, \u00e9s \u00e9rt\u00e9kelni tudj\u00e1k, amit tesz. A kapcsolatunk elej\u00e9n volt olyan id\u0151szak, amikor jobban kerestem, mint a f\u00e9rjem. Most m\u00e1r semmi es\u00e9lyem erre. Rem\u00e9lem a j\u00f6v\u0151ben sem nagyon lesz! Ki sem tudom fejezni, mennyire becs\u00fcl\u00f6m az\u00e9rt a f\u00e9rjem, hogy mindent megtesz, hogy nekem ne kelljen amiatt agg\u00f3dnom, hogy h\u00f3 v\u00e9g\u00e9n lesz-e el\u00e9g p\u00e9nz\u00fcnk b\u00e1rmire. Ennek ellen\u00e9re \u00fagy gondolom, hogy neki is tapasztalnia kell, hogy mi az amit \u00e9n csin\u00e1lok. Nemcsak miattam. \u00c9s nem csak maga miatt. Hanem a gyerekek miatt is. Hogy \u0151k is l\u00e1ss\u00e1k,nem csak anya tudja \u0151ket lefektetni, mes\u00e9t olvasni, vacsor\u00e1t k\u00e9sz\u00edteni. Hogy mindez j\u00f3 buli Ap\u00e1val is. S\u0151t, a legt\u00f6bb esetben Ap\u00e1val mindez sokkal jobb buli. Hogy l\u00e1ss\u00e1k, vannak n\u0151i \u00e9s f\u00e9rfi szerepek, de ezek felcser\u00e9lhet\u0151k, megoszthat\u00f3k.<\/span><\/p>\r\n

Szerencs\u00e9s vagyok. Van egy f\u00e9rjem, aki szeret, \u00e9s aki elfogadja, hogy a konzervativizmus \u00e9s a feminizmus k\u00e1rtyalapjait \u00fagy kevergetem, ahogy nekem jobban esik. Aki szerint j\u00f3 az, hogy itthon vagyok a gyerekekkel, de ha kell \u00e1tv\u00e1llalja ezt t\u0151lem, hogy kimozdulhassak, kit\u00f6rhessek a k\u00f6rb\u0151l. Mert tudja, \u00e9s \u00e9rti, hogy csak akkor tudom j\u00f3l csin\u00e1lni, ha nem mindig nekem kell csin\u00e1lnom. Akinek nem okoz gondot, hogy ki kell vinni a szemetet, bepakolni a mosogat\u00f3g\u00e9pet n\u00e9ha, s\u0151t, m\u00e9g a porsz\u00edv\u00f3 hely\u00e9vel \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel is tiszt\u00e1ban van. Nem csak a tiszt\u00edt\u00f3 funkci\u00f3ban, hanem az orrsz\u00edv\u00f3ban is. Nagyon szerencs\u00e9s vagyok, hogy \u0151 van nekem, mert mellette lehetek \u00f6nmagam. Egy olyan \u0151sanya, akinek n\u00e9ha szabads\u00e1gra kell mennie, hogy j\u00f3l csin\u00e1lja a feladat\u00e1t.<\/span><\/p>","type":"rich"}