{"version":"1.0","provider_name":"URSULA","provider_url":"https:\/\/ursula.cafeblog.hu","author_name":"olvas\u00f3","author_url":"https:\/\/ursula.cafeblog.hu\/author\/olvaso\/","title":"Bel\u00e9m szeretett egy l\u00e1ny","html":"

Olvas\u00f3nk megtisztelt minket a bizalm\u00e1val, \u00e9s elmes\u00e9lte nek\u00fcnk ezt a r\u00e9gi t\u00f6rt\u00e9netet. El\u0151 szokott fordulni, hogy a fiatal l\u00e1nyok beleszeretnek a tan\u00e1rjaikba, akikre feln\u00e9znek - de ez most arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy a tan\u00e1rn\u0151j\u00e9be lett szerelmes egy hallgat\u00f3n\u0151. De a v\u00e9ge szerencs\u00e9re happy end.<\/em><\/p>\r\n

Kedves Ursula! Valamelyik nap v\u00e9letlen\u00fcl eszembe jutott egy r\u00e9gi t\u00f6rt\u00e9net, m\u00e9g tan\u00e1ri p\u00e1ly\u00e1m elej\u00e9r\u0151l, \u00e9s \u00fagy gondoltam, megosztom most veletek. A c\u00edm alapj\u00e1n tal\u00e1n nem vil\u00e1gos, hogy mi a csattan\u00f3. Nos az, hogy \u00e9n is l\u00e1ny vagyok, vagyis most m\u00e1r k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa n\u0151, s\u0151t, f\u00e9rjes asszony.<\/span><\/p>\r\n

De ez r\u00e9gen t\u00f6rt\u00e9nt m\u00e9g, tan\u00e1ri p\u00e1ly\u00e1m elej\u00e9n. N\u00e9metet tan\u00edtottam egy vid\u00e9ki f\u0151iskol\u00e1n, kezd\u0151 voltam. A hallgat\u00f3immal mindig igyekeztem megtal\u00e1lni a hangot, sose voltam az a kimondottan merev, tan\u00e1ros t\u00edpus, hanem ink\u00e1bb laza. Fiatal voltam m\u00e9g, akiket tan\u00edtottam, azokn\u00e1l is csak p\u00e1r \u00e9vvel id\u0151sebb, \u00edgy azt\u00e1n pl\u00e1ne nem l\u00e1ttam \u00e9rtelm\u00e9t annak, hogy kem\u00e9nykedjek \u00f3r\u00e1kon. Sz\u00e1monk\u00e9r\u00e9sn\u00e9l az\u00e9rt persze szigor\u00fa voltam, hiszen mindig \u00fagy gondoltam, hogy a lazas\u00e1g, j\u00f3pofas\u00e1g nem mehet a tan\u00edt\u00e1s rov\u00e1s\u00e1ra.<\/span><\/p>\r\n

A hallgat\u00f3im term\u00e9szetesen tegeztek (ez am\u00fagy a mai napig \u00edgy van, ki nem \u00e1llhatom a hivataloskod\u00e1st \u00e9s a tartalom n\u00e9lk\u00fcli tekint\u00e9lytiszteletet), \u00e9s igyekeztem \u00e9rz\u00e9keltetni vel\u00fck is, hogy ami\u00e9rt \u00e9n tan\u00edtom \u0151ket, az\u00e9rt \u00e9n m\u00e9g nem vagyok az atya\u00faristen.<\/span><\/p>\r\n\"egyetem\"<\/a>\r\n

T\u00f6rt\u00e9nt egyszer, hogy volt egy f\u0151iskolai buli, ahov\u00e1 persze \u00e9n is hivatalos voltam, el is mentem. J\u00f3l \u00e9reztem magam, \u00e9s sokat besz\u00e9lgett\u00fcnk p\u00e1r l\u00e1nnyal \u00e9s fi\u00faval egy asztaln\u00e1l. Amikor v\u00e9ge lett a bulinak, \u00e9s mindenki elindult valamerre, akkor p\u00e1ran \u00fagy gondolt\u00e1k, hogy \u00fclj\u00fcnk m\u00e9g be egy helyre. Sz\u00edvesen vel\u00fck tartottam. Ekkor m\u00e1r n\u00e9h\u00e1nyan lemorzsol\u00f3dtak, tal\u00e1n\u00a0 n\u00e9gyen maradtunk. Hamarosan egy p\u00e1r is elment haza, \u00e9s ott maradtam az egyik l\u00e1nnyal (legyen az \u0151 neve most Emese).<\/span><\/p>\r\n

Emes\u00e9vel rendelt\u00fcnk m\u00e9g egy utols\u00f3 italt, \u00e9s besz\u00e9lgett\u00fcnk. Igaz\u00e1b\u00f3l semmis\u00e9gekr\u0151l, mes\u00e9lt p\u00e1r sz\u00f3t az \u00e9let\u00e9r\u0151l, \u00e9n is p\u00e1rat, de csak felsz\u00ednes \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gokat. Azt\u00e1n m\u00e1r z\u00e1rt a hely, \u00e9s felkerekedt\u00fcnk hazafel\u00e9. \u00c9n ott laktam a k\u00f6zelben, k\u00f6nny\u0171 dolgom volt, viszont amikor r\u00e1k\u00e9rdeztem, akkor der\u00fclt ki, hogy Emese viszont m\u00e9g csak nem is a v\u00e1rosban lakik, hanem egy k\u00f6zeli faluban, \u00fagyhogy meg kellene v\u00e1rnia a legels\u0151 buszt hazafel\u00e9. Vagyis 2-3 \u00f3r\u00e1t kellett volna m\u00e9g v\u00e1rnia a hidegben.<\/span><\/p>\r\n

\u00c9n erre azt tal\u00e1ltam neki mondani, hogy akkor ink\u00e1bb aludjon n\u00e1lam, a szomsz\u00e9d szoba \u00fcres. Hazament\u00fcnk, meg\u00e1gyaztam neki, elalv\u00e1s el\u0151tt m\u00e9g dum\u00e1ltunk p\u00e1r sz\u00f3t, \u00e9s elaludtunk. Reggel f\u0151ztem egy k\u00e1v\u00e9t, megreggelizt\u00fcnk, \u00e9s elment dolg\u00e1ra. \u00c9n itt le is z\u00e1rtam a sztorit.<\/span><\/p>\r\n

\u0150 viszont nem, ez a tov\u00e1bbi napokban kider\u00fclt. M\u00e9g aznap kaptam t\u0151le egy kedves sms-t, amelyben megk\u00f6sz\u00f6nte, hogy n\u00e1lam alhatott, \u00e9s \u00edrta, hogy ez milyen j\u00f3lesett neki, \u00e9s mennyire j\u00f3l \u00e9rezte mag\u00e1t velem. V\u00e1laszoltam valami kedveset \u00e9s udvariasat.<\/span><\/p>\r\n

Ezt az sms-t azonban tov\u00e1bbiak k\u00f6vett\u00e9k, melyek el\u0151sz\u00f6r a f\u0151iskolai \u00e9lettel voltak valamilyen kapcsolatban, azt\u00e1n m\u00e1r egyre szem\u00e9lyesebbek lettek. Nem tudtam mire v\u00e9lni. Sok mindenre gondoltam, arra p\u00e9ld\u00e1ul, hogy mag\u00e1nyos \u00e9s sz\u00fcks\u00e9ge van valakire, akinek ki\u00f6ntheti a lelk\u00e9t, vagy ne adj isten, rajong \u00e9rtem.<\/span><\/p>\r\n

Egy id\u0151 ut\u00e1n tal\u00e1lkozni szeretett volna velem. \u00c9n ezt h\u00e1r\u00edtottam, mert egyre terhesebbnek \u00e9reztem a dolgot, \u00e9s nem tudtam mire v\u00e9lni ezt a nyilv\u00e1nval\u00f3 k\u00f6zeled\u00e9si k\u00eds\u00e9rletet. Az \u00f3r\u00e1kon term\u00e9szetesen \u0151 is \u00e9s \u00e9n is \u00fagy viselkedt\u00fcnk, mint m\u00e1skor, ilyenkor meg is nyugodtam.<\/span><\/p>\r\n

Azt\u00e1n m\u00e1r \u00fatk\u00f6zben kaptam egy sms-t, egy kedves b\u00f3kkal, hogy milyen j\u00f3l \u00e9rezte mag\u00e1t az \u00f3r\u00e1mon, milyen j\u00f3 volt, \u00e9s hogy j\u00f3l n\u00e9ztem ki. Ezen is csak mosolyogtam.<\/span><\/p>\r\n

Na, h\u00e1t ez eltartott egy darabig. Sms-ek, udvarias h\u00e1r\u00edt\u00e1s, ilyesmik. Azt\u00e1n egyszer csak kib\u00fajt a sz\u00f6g a zs\u00e1kb\u00f3l, meg\u00edrta, hogy szerelmes bel\u00e9m. Ekkor d\u00f6bbentem r\u00e1, hogy mi zajlik itt m\u00e1r h\u00f3napok \u00f3ta, \u00e9s hogy ennek milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lehetnek. Elv\u00e9gre \u00e9n ezt a l\u00e1nyt tan\u00edtom, \u00e9n felel\u0151s vagyok \u00e9rte! Nagyon megijedtem, hogy ha b\u00e1rmi marhas\u00e1got csin\u00e1l, akkor \u00e9n leszek az oka.<\/span><\/p>\r\n

De h\u00e1t nem hazudhattam, azt v\u00e1laszoltam neki, hogy sajn\u00e1lom, de \u00e9n a f\u00e9rfiakat szeretem, \u00e9s emellett ki is tartok, nincs semmi k\u00e9sztet\u00e9sem a leszbikus szerelemre. F\u00e9lre ne \u00e9rts\u00e9k, nem \u00edt\u00e9ltem \u00e9n \u0151t el amiatt, hogy melyik nemhez vonz\u00f3dik, ez az \u0151 mag\u00e1n\u00fcgye. Nem volt nekem ezzel semmi bajom, vagyis pontosabban nem ezzel volt a bajom. Hanem azzal, hogy a szerelm\u00e9nek jelen esetben \u00e9n voltam a t\u00e1rgya.<\/span><\/p>\r\n

Azt mindig ut\u00e1ltam, amikor valaki szerelmes volt bel\u00e9m, \u00e9s nekem meg kellett mondanom, hogy \u00e9n nem szeretem. Tudtam, hogy ilyenkor f\u00e1jdalmat okozok, de nem tehetek m\u00e1st, mert nem hazudhatok.<\/span><\/p>\r\n

Azt is tudtam, hogy Emese szenved miattam. N\u00e9ha \u00edrta, hogy hi\u00e1nyzom, szeretn\u00e9, ha mellette lenn\u00e9k, meg ilyeneket. Persze, volt ami\u00e9rt k\u00e9s\u0151bb bocs\u00e1natot k\u00e9rt, mert egy gyenge pillanat\u00e1ban \u00edrta.<\/span><\/p>\r\n\"meleg2\"<\/a>\r\n

Egy p\u00e1r h\u00e9tig nem mertem vele tal\u00e1lkozni szem\u00e9lyesen, de azt\u00e1n \u00fagy gondoltam, hogy meg k\u00e9ne ezt besz\u00e9ln\u00fcnk. Ennek persze \u00f6r\u00fclt, hogy tal\u00e1lkozhat velem v\u00e9gre. No, akkor r\u00f6viden elmondtam neki, hogy t\u0151lem hi\u00e1ba v\u00e1rja a szerelme viszonz\u00e1s\u00e1t, mert \u00e9n a m\u00e1sik nemhez vonz\u00f3dom (akkor ugyan hi\u00e1ba m\u00e9g). Persze, f\u00e1jt neki.<\/span><\/p>\r\n

Azt\u00e1n mes\u00e9lt mag\u00e1r\u00f3l. Elmondta, hogy \u0151 vil\u00e1g\u00e9let\u00e9ben a l\u00e1nyokat szerette, soha nem volt pasija, \u00e9s nem is lesz. Valahogy alkatilag, zsigerileg is mindig a n\u0151k vonzott\u00e1k. Ezt elfogadta az \u00e9desanyja is, akinek az volt a legfontosabb, hogy a l\u00e1nya boldog legyen. \u00c9s elfogadt\u00e1k a k\u00f6zeli bar\u00e1tai is, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb atrocit\u00e1s addig nem volt az \u00e9let\u00e9ben emiatt.<\/span><\/p>\r\n

Hossz\u00fa h\u00f3napok teltek el, mire v\u00e9gre azt \u00e9reztem, hogy kezdenek begy\u00f3gyulni a sebei. A fura bar\u00e1ts\u00e1got k\u00f6zben az\u00e9rt tartottuk, odafigyeltem r\u00e1, mi van vele, hogy van, de iskol\u00e1n k\u00edv\u00fcl nem tal\u00e1lkoztunk.<\/span><\/p>\r\n

Amikor m\u00e1r nem is tan\u00edtottam, akkor voltak az els\u0151 jelei annak, hogy m\u00e1r nem vagyok olyan fontos sz\u00e1m\u00e1ra. Ekkor m\u00e1r le mertem \u00fclni vele besz\u00e9lgetni, elmes\u00e9lte, hol tart a tanulm\u00e1nyaival, hol dolgozik, mik a tervei, s hogy egyre t\u00f6bb agresszi\u00f3val tal\u00e1lkozik mostan\u00e1ban, egy bar\u00e1tn\u0151j\u00e9t m\u00e1r meg is vert\u00e9k, \u00e9s most m\u00e1r \u0151 is f\u00e9l. Sajn\u00e1ltam.<\/span><\/p>\r\n

Azt\u00e1n p\u00e1r h\u00f3napra r\u00e1 megtudtam, hogy k\u00e9sz\u00fcl ki Angli\u00e1ba. R\u00e1ad\u00e1sul nem egyed\u00fcl. Megtal\u00e1lta azt, aki boldogg\u00e1 tudja tenni. Sok sikert k\u00edv\u00e1ntam neki. A facebookon kapcsolatban vagyunk, l\u00e1tom a fot\u00f3kon, hogy j\u00f3l van.<\/span><\/p>\r\n

\u00c9s az\u00f3ta \u00e9n is megtal\u00e1ltam a p\u00e1romat.\u00a0<\/span><\/p>","type":"rich"}