1.0URSULAhttps://ursula.cafeblog.huNemlajoshttps://ursula.cafeblog.hu/author/nemlajo/<p style="text-align: justify"><span style="color: #003366"><em>Barbi kétségbeesett soraiban panaszolta el nekünk, hogy férje nagy valószínűséggel félrelépett. Ti mikor kezdenétek gyanakodni?</em></span></p>   <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366"><em> </em>Végső elkeseredésemben írok nektek. Mert nincs blogom, és nem is akarok nyitni egyet, de muszáj valakinek beszélnem arról, ami most körülöttem zajlik.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Annyira sablonos, annyira mindennapi, és annyira utálom, hogy ez most velem történik.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Megcsal a férjem.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366"> </span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Ő nem tudja, hogy tudok róla, még én sem tudom, hogy mit tudok, de fogalmam sincs, hogy kellene reagálnom ebben a helyzetben.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366"><a href="https://ursula.cafeblog.hu/files/2013/07/megcsalós3.jpg"><span style="color: #003366"><img class="aligncenter size-large wp-image-745" alt="megcsalós3" src="https://ursula.cafeblog.hu/files/2013/07/megcsalós3-600x399.jpg" width="600" height="399" /></span></a></span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Két héttel ezelőtt történt. Hazudok, sokkal hamarabb kezdődött. Először csak azt vettem észre, hogy végre már nem mindig indokolatlanul rosszkedvű. Aztán hogy lassan már kínosan ügyel a megjelenésére, hirtelen fontos lett, hogy az ingjei makulátlanul gyűrődésmentesek legyenek, hogy ne borostásan induljon el reggel dolgozni.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Ekkor még nem fogtam gyanút. A házasságunk az utóbbi időben nem volt éppen túl jó, de én azt hittem, azon kívül, hogy most kicsit takarékra kapcsoltunk, nincs velünk semmi baj.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366"> </span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Aztán két héttel ezelőtt, amikor a férjem – én úgy tudtam, kötelező – csapatépítő tréningen vett részt egy főváros közeli városban, megláttam az egyik közvetlen munkatársát a családjával egy szupermarketben.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Először fel sem tűnt, mit látok, de pár másodperc múlva bevillant, mennyire szerettem volna, ha a férjem is itthon marad, mert azon a hétvégén volt a születésnapom, és szerettem volna vele ünnepelni. Még arra is lett volna lehetőségünk, hogy kettesben elmenjünk valahová, mert anyám felajánlotta, vigyáz a kislányunkra.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">De a férjem hajthatatlan volt, azt mondta, hogy ezek a tréningek mindenkire nézve kötelező jellegűek, ha nem menne, számolhatna a kirúgással is. Bár már akkor sem értettem, hogy egy többgyermekes anya pl. hogy tudja ezt megoldani? Szerintem erre kötelezni nem lehet senkit, de aztán hittem a férjemnek.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">És most hirtelen mégis van valaki, akinek nem volt kötelező elmennie!</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Ez volt az első jel, és én elhatároztam, hogy figyelni fogok.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366"> </span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Ezért amikor hazajött a férjem, nem szembesítettem a tényekkel, de később ügyes kérdésekkel az említett kolléga irányába tereltem a szót. Úgy láttam, kicsit zavarba jött, aztán azt válaszolta, hogy ennek a kollégájának felmentést adott a főnök, mert kificamodott a bokája, és pihentetnie kellett.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Mondanom sem kell, hogy a boltban, a kosarat tolva egyáltalán nem tűnt lábadozó sérültnek! Én persze nem szóltam semmit, de figyeltem.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Ekkor tűntek fel a már említett dolgok, hogy a megszokotthoz képest piperkőcebb, igényesebb lett. Aztán észrevettem, hogy egyre többször kap smseket, szégyellem, de próbáltam is a telefonjában megnézni, de mindig ki volt törölve. Ha rákérdeztem, azt válaszolta, hogy a munkatársa írt. Este tízkor!</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366"><a href="https://ursula.cafeblog.hu/files/2013/07/megcsalós1.jpg"><span style="color: #003366"><img class="aligncenter size-large wp-image-743" alt="megcsalós1" src="https://ursula.cafeblog.hu/files/2013/07/megcsalós1-600x399.jpg" width="600" height="399" /></span></a></span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Aztán pár napja, mikor egy ügyfélhez mentem épp az irodánkból, egy forgalmas étterem teraszán megláttam egy nővel.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Ő nem vett észre, mert nem az autókat figyelte, én meg nem tudtam hosszasan memorizálni, amit láttam, mert vitt a forgalom, de egészen biztosan ő volt, és a nőt, aki vele volt, még soha életemben nem láttam! A férjem még csak nem is azon a környéken dolgozik, és a munkájához nem tartozik hozzá a munkaebéd, vagy külső helyszíneken folytatott megbeszélés.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Nem történt semmi konkrét, kissé összehajolva beszélgettek, de bennem egy pillanat alatt megvilágosodott minden! Mint amikor az utolsó kocka is a helyére kerül a kirakóban, tudtam, hogy a férjemnek van valakije!</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366"> </span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Fogalmam sincs, mit tegyek, soha el sem tudtam volna képzelni, hogy ilyen helyzetbe keveredek! Azóta, mikor nem látja a gyerekem, csak bőgök. A munkahelyemen alig tudom tartani magam, a kislányomnak pedig nem tudok mit mondani, hogy miért vagyok szomorú.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366"> </span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">A férjem az egészből semmit nem vesz észre, éli világát, mint eddig. Én pedig nem tudom, mit tehetnék, vagy hogy meddig tudom tartani magam…</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366"><a href="https://ursula.cafeblog.hu/files/2013/07/megcsalós2.jpg"><span style="color: #003366"><img class="size-large wp-image-744" alt="megcsalós2" src="https://ursula.cafeblog.hu/files/2013/07/megcsalós2-600x399.jpg" width="600" height="399" /></span></a></span></p>richhttps://ursula.cafeblog.hu/files/2013/07/megcsalós3-150x150.jpg150150