1.0URSULAhttps://ursula.cafeblog.huNemlajoshttps://ursula.cafeblog.hu/author/nemlajo/<p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Hurrá, nyaralunk!</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Sokgyerekesként – anyóséknál. Gyereknek vidéki nagyszülőzés, falu, jó levegő, horzsolások, reggeltől-estig kint az udvaron, úgyhogy a gyerekek nyaralása tényleg kipipálva.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">A férjem ugyebár visszaminősül kisfiúnak, aki visszatért a szülői házba, nosztalgia (van a pasikban egyáltalán ilyen?), anyai kiszolgálás, gyermekkori kütyük, úgyhogy az ő nyaralása is kipipálva.<a href="https://ursula.cafeblog.hu/files/2013/07/954501231234058091.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-882" alt="Grandmother with her grandson" src="https://ursula.cafeblog.hu/files/2013/07/954501231234058091-600x402.jpg" width="600" height="402" /></a></span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">De itt vagyok én, a meny… Nyilván nem fizetett nyaraláson vagyok, személyzettel, tehát el nem engedem magam, de úgy sem viselkedhetek, mint aki otthon van. A „segíthetek?”, „mit segítsek?” kérdéseimet rendszeresen visszautasításban részesíti a mama.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Meg is értem, hiszen semmit sem úgy csinálok, ahogy ő. A felszerelés, berendezés sem azonos, nyilván a tevékenységek is különböznek. Engem speciel szintén zavar, ha az én anyám aktívkodik nálam, kivéve, ha éppen erre kérem (bár olyankor is többnyire megbánom).</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Mosogatnék, de nem az ő rituáléja szerint, ez pedig – láthatóan – zavarja, úgyhogy nem mosogatok. Az asztalt leszedem, megterítek, de ez napi 10 perc.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Elkészíteném a reggelit, de fogalmam sincs, hogy mi és hol van a hűtőben, úgyhogy mire minden hústerméket ki- és becsomagolok, leolvad a hűtőszekrény. De azt sem várhatom el, hogy elém rakjon mindent, természetesen.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Nem a kenőkést veszem elő, nem a kenyérvágóval vágom a kiflit, nem azzal a ronggyal mosogatok, amit ő használ (egyáltalán nem mosogatok ronggyal), nem találom a tálat, másutt keresem a lábast, és még sorolhatnám.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Rendszerint az van, mint nálam, mikor más tevékenykedik: mire elmondom, hol találja, hogy csinálja, addigra pont kétszer megtalálom/megcsinálom én magam is, úgyhogy, ha lehet, inkább mellőzöm a segítségkérést.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Szóval nem csinálok semmit. De ettől meg frusztrált leszek, mert folyton azt hiszem, hogy éppen pesti nagyságos asszonyt játszom falunk. Jó hülye vagyok, mi?<a href="https://ursula.cafeblog.hu/files/2013/07/74855376-33228623.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-881" alt="74855376-33228623" src="https://ursula.cafeblog.hu/files/2013/07/74855376-33228623-600x399.jpg" width="600" height="399" /></a></span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">A fiúk persze nem úgy, nem azt, és nem akkor esznek, ahogyan otthon szoktuk, ami egyáltalán nem baj, hiszen nyaralnak, de ha hazamegyünk, szívhatok én a régi rutinok visszaállításával.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">És akkor arról még nem is beszéltem, hogy az itt megszokott mozgásmennyiséggel esélyem sincs Pesten felvenni a versenyt, úgyhogy innestől kezdve két héten át megint megy a küzdelem az esti altatáskor…</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366"> </span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Na és persze ilyenkor a nagyik kicsit meg is zakkannak, világot akarnak váltani, majd ők megtanítják a gyereket biciklizni, wc-be pisilni/kakilni, kulcsot forgatni, lépcsőn sétálni, megtömik a kutyát mindenféle maradékkal, aztán persze hegyekben a szaros gatya, a pisis szőnyeg és ágytakaró, a kutya által összehányt pokróc.</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Még szerencse, hogy nem hagyja, hogy segítsek! Elég lesz otthon figyelnem a kicsire ezentúl, hogy ne menjen a lépcsőnek, a középsőre, hogy hol kakil büszkén – a gatyába, mert persze pelust már nem akar felvenni (kíváncsi leszek a három órás autóútra hazafelé…), és a nagyra, hogy mikor indul neki a lejtőn biciklivel…</span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366"> </span></p> <p style="text-align: justify"><span style="color: #003366">Hurrá, nyaralunk, csak legyen időm majd egyszer kipihenni!</span></p>rich