Úgy látszik, ez a téma újra és újra előbukkan az életemben. Bevallom, a mai napig felhívom anyut, ha valami olyasmit akarok készíteni, amit gyerekkorom óta – tőle – ismerek. Nem azért, mert nem sikerülne egyedül, még ha nem is pontosan úgy, ahogy megszoktam, hanem kényelemből. Egyszerűen kényelmesebb telefonon meghallgatni az instrukciókat, mint kilogikázni, hogy […] Tovább

Mintha csak a múltkori, környezettudatos életmódot is érintő posztunkra válaszolt volna Csibe, aki összegyűjtött blogjában két és fél tucat környezetkímélő ötletet, amit a hozzám hasonló kezdők is aránylag egyszerűen bevezethetnek életükbe.  Tántoríthatatlanul hiszek abban, hogy ha a gyerekeimet arra nevelem, hogy óvják a természetet, és ne pazarolják a Föld erőforrásait, akkor ezzel is erősítem bennük, […] Tovább

A középső azért üvölt, mert a nagy állandóan cseszegeti, a legkisebb azért üvölt, mert a hozzátáplálás óta fél kakilni, ezért tízpercenként reszketve-nyögve nyom az éppen tisztára cserélt pelusba egy körömhegynyit, hogy aztán üvöltve tűrje az újabb átpelenkázást véresre repedt fenékkel, a nagy kiállhatatlan és elviselhetetlen, mert már hetek óta itthon van az ovi helyett, mert […] Tovább

Bevallom, nem vagyok egy házitündér. A rend, sőt, a rendszeresség sem az erősségem. A tudásomat, ami egy háztartás fenntartásához kell, nagyrészt kollégiumi társaimnak köszönhetem, ennek megfelelően nem túl kifinomult részletességű, hogy cizelláltan árnyaljam viszonyomat a főzőkanállal és a felmosóvödörrel.   Gyerekként hiába próbáltak bevonni a házimunkába, lázadó kamaszként minden szülői próbálkozás eredménytelen maradt – valószínűleg […] Tovább