Jó ideje már, hogy megígértem: nem tűnök el végleg, és be fogok számolni a költözésről is. Úgyhogy sűrű elnézések közepette szeretném pótolni a pótolandót, és megosztani kalandjainkat az elmúlt négy hétről. Mert hát a költözés akkor is nagy kaland, ha minden flottul megy. Igaz, hallottam már olyan cégekről, akik kijönnek, mindent pontosan elcsomagolnak úgy, ahogyan […] Tovább

Liza temeti az idei nyarat. Ti mentek idén nyaralni? Egyáltalán, fontos a családnak a nyaralás, vagy máshogyan is meg lehet oldani a minőségi közös időt? És mióta tartunk megint ott, hogy gyerekek ezreinek ismeretlen még a Balaton is…? Amíg az ember babát vár, majd a babával van, fel se tűnik, sőt, szinte megkönnyebbülés, hogy nem […] Tovább

Kedves Olvasók!  én most elmegyek. Hosszú időn keresztül érlelgettem a döntést, nem volt könnyű, de kénytelen voltam meghozni. Segített benne, hogy hetek múlva költözünk, és jó ideig most a feje tetején fog állni nálunk minden, eleinte valószínűleg netünk sem lesz, úgyhogy ha akarnék, sem tudnék a bloggal foglalkozni. De ezek nyilván áthidalható, megoldható dolgok, kis […] Tovább

Úgy tűnik, nem abban az országban élünk, ahol felhőtlenül ünnepelni lehetne néhány, bizonyos személyeket előtérbe helyező napon – legyen ez nőnap, anyák napja, apák napja, vagy akár talán gyermeknap. És ezzel nem azt akarom mondani, hogy „bezzeg máshol”, mert nyilván vannak gondok más országokban is. De nekem, nekünk az fáj elsősorban, amit a saját országunkban, […] Tovább

Szerencse, hogy legtöbben csak később értesülünk a kisbetűs járulékokról. 🙂 A bostoni Mullen ügynökség gondolt egy nagyot, és elhelyezett több online reklámfelületen egy kamu hirdetést egy betöltendő operációs igazgatói posztról. A feltételek brutálisak, állandó készenlét, egészségügyi, pénzügyi jártasság a minimum követelmény, a rugalmasság csak követelmény, nem lehetőség, ugyanakkor sem fizetés, sem pihenőnap nem jár az […] Tovább

Írtam már arról posztot, hogy a szinglilét sokszor nem önként vállalt életforma, hanem igen szürke, magányos szakasza is lehet  egy nő életének. Persze, azért ne temessük magunkat, mert sok pozitív hatás is érheti az ember lányát, ha nem csak arra koncentrál, hogy „jajjistenem, milyen egyedül vagyok”. Először is, soha nincs jobb alkalom arra, hogy az […] Tovább

Ágnes levele, amelyben születendő babájáról, az életükről, a kilátástalanságukról mesélt nekünk, mélyen elkeserített. Tényleg ennyire képtelenség ma Magyarországon boldogulni? Tanácstalan vagyok, de nem segítséget kérek, csak szeretném leírni, milyen ma Magyarországon gyereket vállalni. Harminc éves múltam, és az első babámat várom. Nem tervezett gyerek, bár én rég vágytam már rá, de a lehetőségeink, hogy finoman […] Tovább

Liza arról a témáról írt nekünk, ami már többször is terítékre került nálunk, és úgy néz ki, nem is kerül le a napirendről egy darabig. Pedig milyen jó lenne!  Ha könnyebb lehetne az élete azoknak családoknak, amelyek gyereket vállalnak, és a nőknek sem kellene felőrlődniük a munkahely és a család között. A munkahelyek nem segélyszervezetek. Hihetetlen […] Tovább

  Mariposa többször próbált már szerencsét külföldön, mégis megdöbbenten nézi, hány ismerőse, barátja dönt úgy, hogy más országban folytatja tovább az életét – egy pár évig biztosan. Te elmennél? El tudod magad képzelni, hogy egy skót marhafeldolgozó üzemben szalagmunkát csinálj, vagy éppen egy walesi csirkefarmon vállalj el egy munkát? Vagy mit szólnál egy holland háromcsillagos […] Tovább

Nem olyan régi ez a történet, és olyan felemás az érzésem, ha néha-néha eszembe jut az a vasárnap délután. A körülmények ugyan nem túl vidámak, amelyek közepette megesett ez az egész, a végkifejlet azonban mégis jó lett, sőt, még szépnek is mondanám. Gondolom, sőt tudom is, hogy nem csak velünk fordult elő sajnos, hogy hiába […] Tovább